2014. december 24.

2014. december 15.

Évekig horror volt a karácsonyi mézesem,

pedig tuti helyről szedtem a recepteket. Már csak egyre emlékszem, a Duna TV adventi készülődős műsorában sütötték, skanzen, sok boldog gyerek, szakértő hölgy, sok szép mézeskalács, na ez volt a legrosszabb. Szerintem valamit elírtak a receptben, annyira tragikus lett.


Ez a recept Kriszta barátnőm anyukájától van és az első évben el sem akartam hinni, hogy én sütöttem. Sütés után azonnal puha, fémdobozban tárolva pedig akármeddig.

Mézes puszedli

50 dkg liszt
10 dkg cukor
15 dkg vaj/margarin
1 egész tojás
1 sárgája
2,5 dl olvasztott méz
1 kk. szódabikarbóna
1 kk. mézeskalács fűszerkeverék

A mézet, a cukrot és a vajat/margarint meglangyosítjuk, majd lehúzzuk a tűzről (tényleg csak langyos legyen, mert összeugrik a tojás) hozzáadjuk a tojást és összekeverjük. Egy nagy tálba mérjük a többi hozzávalót, ráöntjük a nedves keverékét és összekeverjük a tésztát.

Kissé ragacsos tésztát kapunk ami a pihentetés alatt (3-4 óra legalább, én egy éjszakát szoktam) szépen összeérik és tiszta kézzel formázható lesz. Sütőpapírral bélelt tepsire egymástól 3-4 cm helyet hagyva 2-3 cm átmérőjű gömböket formázunk. Közepes lángon világosbarnára sütjük, kb. 60 db lesz belőle.

Ehhez az adaghoz 2 fehérjéből kell mázat csinálni (sok-sok porcukorral, de sajnos nem mértem le). A kihűlt tésztát beleforgatjuk, rácsra szedjük és száradás után fémdobozban tároljuk.

És néhány tanács:
- három tepsit váltva lehet a leggyorsabban sütni: egyen éppen sül, egyen hűl a kisült mézes és egy, amire lehet rakosgatni a következő adagot
- kihűlt tepsire rakjuk a következő adagot, mert ha meleg, ellágyul a tészta
- ha ellapul a tészta, valószínűleg alacsony a sütő hőmérséklete (a mázzal bevont az első sütésből származik, az kicsit terült, aztán feljebb vettem a hőt és magasab lett)
- ha az utolsó tepsire kevés kerül, az a tepsi közepén legyen (és azt se felejtsétek el időben kiszedni)

2014. december 14.

Évek óta terveztem, de idén végre

sikerült, Luca napjára megsütöttem a lussebullart! Nagyon finom a tésztája és sokféleképpen formázható, sütök máskor is. Több formát is kipróbáltam, de a tésztát lágyabbra hagytam, mint kellett volna, így sütés után kicsit összeesett (az ízén ez szerencsére nem változtat sőt, a lágyabb tészta tovább marad puha).


Recept: Lussebullar - svéd Luca napi sütemény Limarától
Formázás: Sara Bakar bejegyzésében van pár ötlet

2014. december 6.

Ha párhuzamosan több munkám fut,

sose tudom, minek is álljak neki éppen, és mindig úgy érzem, semmivel se haladok.

Tárolót, pénztárcát varrok, meg ami még jön. A tárolót egyelőre fejben (mekkora legyen, mert annál nagyobb kell, mint amit a múltkor varrtam), a pénztárca kísérleti fázisban van, a meg ami még jön legyen meglepetés. Nekem  is az lesz, kérdés, az sok ötletből mit tudok megvalósítani.

Nekiálltam a takarónak, az első gombolyag szürke fonalam el is fogyott. Hozom, ha tudok fotózni.

Kötök egy mellényt az unokaöcsémnek, ezt is hetek óta tervezgetem, de nekiálltam végre.

Van egy gyönyörűséges fonalam, formába kellene végre önteni. Tegnap elővettem, próbálkoztam ezzel-azzal, alakul.

A sütéshez is több kedvem van, Limara hamburgerzsemléjét három hét alatt háromszor sütöttem. Puha, foszlós és napokig friss marad, csak ajánlani tudom.


Közben listázom, mit sütök karácsonyra. Islervaníliás kifli és bejli biztosan lesz, meg valami krémes is kellene, talán mézes.

És akkor most megyek, nekiállok valaminek a fentiek közül...

2014. november 29.

Kétszer is megsütöttem,

olyan jól sikerült az e havi kelt, mert a jól bevált recepthez nagyszerű formázást találtam.


Recept: Limara -túrós batyu
Formázás: Illéskrisz - túrós papucs

2014. november 26.

Elkészült

az év projektje: az első alulról kezdett kardigán, az első bevarrott ujjak és a régóta tervezett csavart mintás, vastag kardigán egyben!

A nyakát szeretem a legjobban, tökéletes lett.


 Az ujja szépen sikerült, bár ez lett a gyenge pontja (kicsit hosszabb lett, mint terveztem, de még nem zavaró).


És ilyen a háta. 


Minta: I Heart Cardigans by Tanis Lavallee
Fonal:  Rial Filatti Relax - 
70% gyapjú, 30% akrill - 166m/100 g
: 4.5, 5.0

2014. november 23.

Végre, végre új fejléc,

sőt, ezzel egy időben debütál a logóm!

Tervezője Söptei Eszter textiltervező, akivel kb. tíz éve ismerjük egymást. Vele itt olvashattok egy cikket, érdemes rákattintani!


2014. november 20.

Azt meséltem már,

hogy milyen régóta szeretnék egy kötött takarót magamnak? Meg is találtam hozzá a tökéletes fonalat, csakhogy közben megszűnt, úgyhogy most van egy doboz mindenféle színű fonalam, ebből kellene kihozni valamit.


A kérdés régóta foglalkoztat (meg sem tippelem, hányszor vettem már elő a dobozt, rakosgattam a fonalakat ilyen-olyan sorrendbe, majd tettem el ismét), de most indul a szezon, úgyhogy próbálok végre kikeveredni ebből a tanácstalanságból és dönteni, hogy milyen is legyen a takarómA sokféle szín és az eltérő mennyiségek azonban nagyon behatárolják a lehetőségeket.

Kockás
Régóta a szívem csücske ez a blokkokból kötött darab, számos előnye van: apróbb darabokból áll, tehát nyáron is köthető, sőt, bárhol köthető, nem úgy, mint az egy darabban készülő. Hátránya viszont, hogy sok-sok szürke kellene hozzá, és bár pont abból van a legtöbb (a világosból 6, a sötétből 2 gombolyag), ehhez mégsem elég. Ha veszek hozzá szürkét  (pl. ez a fonal jöhet szóba) a színesből nagyon sok megmarad. 

Hullámos 
Szeretem a hullámos takarót, de annyit horgoltam, hogy most talán másra vágyom. Vagy mégsem? Ez a minta pl. nagyon szép. 

Egyszerű csíkos
Ez például sima ügynek tűnik, de tényleg az? A sok színt összehozni nem egyszerű. Sikerült már a nyeregsapkánál, úgyhogy azért van remény.
A csíkosnak egyébként rengeteg változata van, például ez a sarkánál kezdett is versenyben volt egy ideig, aztán elvetettem. 


És akkor a legkínzóbb kérdések: 

1. 
A legtöbb problémát a szürke aránylag nagy száma okozza. Csíkként (mondjuk 2 sor két szín között) vagy színként (pont mint a többi) kezelem? Tömbbe vagy elosztva használjam? Felhasználjam mindet, esetleg hagyjak ki belőle pár gombócot?

2.
Szélesebb csíkok legyenek, vagy gyakrabban váltsak színt? Előbbi egyszerűbb, utóbbi viszont finomabb felületet ad. 

Nem kevés ötlet és kötéspróba után még mindig ez a sok kérdés!

2014. november 15.

Idén nagyon kegyes az időjárás,

a kertészek bőségesen kaptak időt a téliesítésre és a kert alakítására. Ez utóbbi nálunk a belakott kert miatt nem aktuális, de Juhmeli például hatalmas elánnal tervez, ültet és álmodozik. Én meg helyette mostanában kardigánt kötök :-)

A virághagymákról leszáradt a föld, dobozokban várják a tavaszt, és a sok kényes cserepes is a pincében van. Volt olyan ősz, hogy a korai fagyok előtt erre két nap volt.

A másodvetések jól sikerültek. Az édeskömény ahogy nő, szedem.


A sárgarépa méretesre nőtt, remélem, tárolható is lesz.


Gyönyörűen hajt az articsóka, ha áttelel, jövőre nem csak a virágát fogom csodálni.


És még napozni is lehet!

2014. november 6.

A körkérdések és blogos díjak

kérdéseinek megválaszolása az egyik gyengém, jó ideje halogatom, de így meg egyre több lesz, úgyhogy most összeszedtem magam és rögtön háromra válaszolok. Tovább nem adnám őket, szerintem mindenkit utolért már pár lavina.

1.
Krisztával kollégiumi szobatársak voltunk, és bár elég messze kerültünk egymástól, azért mi tartjuk a kapcsolatot. Kicsit megkönnyíti ezt, hogy most már neki is van blogja. Négygyermekes családanya, van miről írnia :)

Valaha megbántad-e, hogy elkezdtél blogot írni?
Nem, soha, de ez szerintem látszik is, 2011 márciusa óta folyamatosan írom. Ez egy tanulós blog, én nagyon sokat tanultam általa és remélem, másokat is ösztönzök vele.

Van-e olyan személy, akinek a véleménye az írásaiddal kapcsolatban nagyon számít?
Igen, van, de ez szerintem természetes. Nagy elismerés, ha valaki olyan dicsér meg, akiről tudom, hogy remekül köt, horgol, varr, süt vagy szenvedélyes kertész.

Olvassa-e a családod, mit írsz?
Nem, velük inkább beszélgetni szoktam :-) Viccet félretéve, a közvetlen családom kicsi és közel vagyunk egymáshoz, a barátnőim viszont olvasnak.

Mi volt a legnagyobb öröm a naplóvezetéssel kapcsolatban?
Nem tudok egyet kiemelni, de egy-egy kedves megjegyzés a blogon, e-mail vagy hozzászólás a facebookon már sokszor ösztönzött arra, hogy az aktuálisan halogatott bejegyzést megírjam vagy befejezzem végre.

2.
Polixéna Pertltől augusztusban kaptam ezt a díjat, ő a Zöld pamuk nevű blogot írja horgolás, dekorálás témakörben. Csuda dolgokat szedett össze, nézzetek be hozzá.

Mennyi ideje írsz blogot?
4 éve

Mikor kezdtek el hozzászólások érkezni a bejegyzéseidhez?
Az első bejegyzésemhez 6 hozzászólás érkezett, de ez nagyon változó. Kevesebb hozzászólás érkezik mostanában, de ez általános jelenség. 

Mennyi időt fordítasz az írásra?
Mikor hogy. A bejegyzések fejben tovább készülnek, mint a gép előtt. 

Megtérül számodra az írás?
Igen, mindenképpen! Ma ketten dicsérték meg a ravellomat, blog nélkül szerintem ravellom se lenne. 

Mi a legnépszerűbb téma az oldaladon?
Pár receptes írásom vezet, de ez nem csoda, ennek a témának sokkal nagyobb a közönsége, minta a kötésé és a horgolásé.

3.
Hét dolog rólam, ezt pedig Jucus dobta nekem, de olyan régen, hogy már idejét se tudom. Jucus  Az élet napos oldalán gyönyörű hímzéseit, horgolásait és a mindennapok apró örömeit mutatja be.


Régen gyűjtöttem a bögréket, a reggeli kávémat mindig az aktuális kedvencemből ittam. Aztán jó két éve jött ez a narancssárga bádog a kutya mozdonyvezetővel és a két utazó macskával, azóta nem kell másik.

Mindig szerettem volna egy bicskát. Nem mintha nagyon kellett volna a túléléshez vagy bármihez, csak úgy. Venni persze sose vettem, jó egy éve viszont kaptam egyet teljesen véletlenül, és a táskámban hordom azóta. Kétszer biztos használtam már :-)

Göndör a hajam, és (fogalmazzunk így) ez nem mindig tesz boldoggá. Az egyenes se tenne, úgyhogy ezen a problémán még dolgoznom kell, úgy érzem.

Bagoly típus vagyok, éjjel akármeddig bírom, csak korán ne kelljen kelni.

Szeretem a hosszú szárú csizmát és az esőkabátot. Persze szeretek még sok minden mást is, de ezeket még biztos nem említettem.

Az egyik kedvenc filmem a Füles, huszonötödször hallva is felnevettem azon, hogy "Nagyon kérem máshol adja össze a kettő meg kettőt, mert nekem ezer meg egy dolgom van!" Meg azon, hogy "... héber meggyőződésűnek születtem, de később áttértem a nárcizmusra."

Tejföl mindig legyen otthon! Ha napokig nem főzök vele, akkor is. 

2014. november 2.

Nem bírtam ki, muszáj volt

összevarrni az elejét és a hátát, és bevarrni a fél ujját, annyira kíváncsi voltam, megy-e ez nekem. Igen, sőt, egyáltalán nem nehéz!

A méret miatt is izgultam, de így a felét felvéve azt mondom, teljesen jó. Az elején gondolkodtam a visszahajtott passzén, aztán úgy döntöttem, mégse (van egy hasonló kardigánom, annak vissza van hajtva az ujján és nagyon szeretem). Összevarrás után derült ki, a pont jónak tippelt ujja bizony hosszú lett, de ha visszahajtom, tökéletes.


Az eleje és a háta kitchener stitch technikával van összevarrva. Kicsit féltem tőle, mert az eddigiekkel nem voltam elégedett, úgyhogy mielőtt hozzáfogtam, biztonsági szálat fűztem be. És lőn világosság! A biztonsági szál szépen vezetett, nem keveredtem bele sem a szemekbe, sem a szemek állásába, mindenkinek csak ajánlani tudom! (Ezt a videót ajánlom hozzá.)


Az ujj bevarrásához pedig ezt a technikát használtam. Egész gyorsan elkészültem vele, nem nehéz és így elsőre nagyon elégedett vagyok az eredménnyel.


2014. október 27.

Némi hiba csúszott a minden hónapban

süssünk valami újat projektbe, de a formázás kezdetéig fel sem tűnt, hogy júniusban már sütöttem tobzoskát. Ezek szerint minden kelt tészta egyforma, de nem minden kelt tésztát formázunk úgy, hogy a csigát bevagdossuk.

Szebb lett viszont, mint múltkor, bár ez nem látszik, mert csak futtában csináltam egy csoportképet.

Mivel fele sós és fele édes lett, a 10 dkg cukor helyett csak 2 teáskanálnyit tettem a tésztájába, majd nyújtás után sóztam és porcukroztam még egy kicsit.




A gyűjtemény többi darabját itt lehet böngészni.

2014. október 24.

Október elején elkezdtem

kötni a régóta tervezett csavart mintás kardigánt és egyszer csak azt vettem észre, hogy félretéve minden mást, csak kötöm és kötöm.

Kihívás, mert alulról kezdett, tehát egész más a technikája, mint amit eddig alkalmaztam, izgulok is rendesen, most fogok hozzá az egyes részek szétválasztásához.

Az alulról kezdett darabok első nagy előnyét pedig már meg is találtam. Hét ismétlés után nem volt energiám a mintaegységenkénti 48 csavarásra figyelni, így lazításként hozzáfogtam az ujjához, az egyik majdnem el is készült.


A fonalam viszont vészesen fogy (jellemző, ugye), az utánpótlás talán hamarosan érkezik.

Minta: I Heart Cardigans és Relax fonal.

A tegnapi bejegyzésemet sikeresen töröltem, ez egy helyreállított verzió, a hozzászólások viszont sajnos elvesztek. 

2014. október 17.

Az elmúlt hetekben találtam virágzó

málnavesszőt, epertövet apró zöld eperrel (nem folyton érő fajták), és néhány friss csombort. Mintha nem is október lenne!
 
A hűvös, csapadékos idő kedvezett a másodvetésű édesköménynek, idén végre szép gumókat hozott.
 

A törökszegfű olyan sűrű volt, hogy nem mertem véglegesre egyelni, csak nagyjából, hagytam kicsit erősödni, a hétvégén még ritkítok rajta. Macerás kétszer nekiállni, meg egyelni se szeretek, de nekem eddig mindig bejött ez a módszer. 
 
A három apró sütőtök nem érett be, ha valaki tudja, mi a termesztésének a nyitja, árulja el legyen szíves, mert szeretnék végre sok-sok nagydobosi sütőtököt enni.  
 
A fűszerpaprika nagyon lassan szárad, ez biztos az idei csúszásnak köszönhető, gyerekkori emlékeim szerint már a nyári, meleg napon száradt, most meg felfűzéskor éppen egy komoly hideghullám volt és a fagyveszély miatt aggódtam. A héten egy füzérre valót lehetett még szedni, de most már tényleg vége a szezonnak. 

Október közepe van, és még mindig gyönyörű a bazsalikomom. Ez már a második szaporítás, néhány nap alatt hatalmas gyökere lett a vízben, földbe ültettem, és most sehol a virág, csak a sok szép levél. (Itt írtam róla korábban.)

2014. október 9.

Végre varrhattam egy kicsit,

és a legegyszerűbbet választottam! Színes, virágos, praktikus, de legközelebb a varrógép alatt lévő részt elkeskenyedőre csinálom. 



Létezik egy mini változata is szalaggal a varrógépre rögzítve, ha valakinek ez túl nagy.

Inspiráció innen, egyszerűen csak összevarrtam és kitömtem, ahol kellett.

2014. október 5.

2014. szeptember 30.

A legszebb háromba biztos

nem kerül be, de most már legalább tudom, a habcsókos kalács mogyoróval és naranccsal párosítva nagyon finom.


Recept: Habcsókos kalács Limarától.

2014. szeptember 28.

A betakarítás végére érek lassan,

bár munka akad még bőven.

A paprika nagy része felfűzve szárad. Szedés után nem volt sem energiám, sem időm letörölgetni, ezt most pótolom, és át is kell a füzéreket vizsgálni, mert amelyik szedéskor vagy felfűzéskor kicsit megsérült, az ebben a párás, hűvös időben nem beszárad, hanem rohadni és/vagy penészedni kezd.


Remélem, a beígért enyhe fagyok elkerülnek minket, mert legalább egy füzérnyi van még a töveken.


A fagyérzékeny gumósok felszedése is megkezdődött a kálákkal. Nagyon sok van, úgyhogy időben neki kell állni. Most tető alatt szárad, tisztítás után dobozokba kerül, és a pincében telel.


Törökszegfű saját magról vetve. Ennyi még soha nem kelt, egyelésre vár.

2014. szeptember 25.

Augusztusban és szeptemberben elég sokat

dolgoztam, hobbira nem nagyon jutott időm, de már látom a sok munka végét, és talán lassan visszatérek a színek, fonalak és tűk világába.

A caramel fél ujja hiányzik, ezt most gyorsan megkötöm, és közben tervezgetek. Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre kevesebb az esélye, hogy varrok valamit, úgyhogy az elkövetkező pár hetet még igyekszem kihasználni.
 
A tűpárna az első pillanattól gondot okoz. Van egy csomó, de mindig máshol (az egyik helyiségben varrok, a másikban szabok, és néha egy harmadikban is időzök egy keveset). Hogy legalább a varrógépnél ne legyen ez probléma, varrok egy ilyet a géphez.
 
Füzetborítókról álmodom mostanában, szép színesről (mondjuk ilyenről, vagy ilyenről).
 
Kellene egy pénztárca (ilyesmi), de nincs hozzá keretem. Beszerzése folyamatban.
 
Háromszöget már kötni is szerettem volna, még mindig sehol, talán most varrok, bár ehhez azért össze kell szednem magamat.
 
A ruhadarabok varrása jelen pillanatban nem vonz, de azért van egy kivétel, a pizsama. Itt találtam hozzá szuper szabásmintát és videót.
 
A virágoshoz hasonló tárolót is szeretnék még varrni, meg baglyos ceruzatartót, szóval tervem sok van, időt és napsütötte napokat pedig csak találok valahol.
 
Ezek pedig itt a friss beszerzések. Az anyagok közül ami szépen össze van hajtogatva, azt most vettem, kivéve a színes pöttyöset, azt évekkel ezelőtt. Mert már akkor is tudtam, hogy egyszer varrni fogok. A két ruhát pedig turiban vettem, a rózsaszín egy 46-os ing, a virágos pedig egy otthonka, mindkettő kifogástalan állapotban.


2014. szeptember 19.

A teteje csálé, mert nem mértem le


rendesen az anyagot (fél métert vettem, csak hajtottam egy átlót és vágtam), ugyanakkor nem számoltam a közbélés vastagságával sem.


Kicsi lett az oldala a visszahajtáshoz, ezért nincs is visszahajtva, de pont úgy néz ki mint egy tároló, úgyhogy a kettes megvan, jöhet a következő. Bár vannak szép részletei is, esetleg hármas. Némi jóindulattal.

Játékot beledobálni jó lesz!


A szabásmintát itt találtam.

2014. szeptember 15.

Azon tanakodtam, egy egyévest érdekel-e

még az ilyen kocka. Megkérdeztem a facebookon, kinek mi a véleménye, és mivel nagyon vegyes volt a visszajelzés, döntnöknek Kriszta barátnőmet hívtam. Négy gyereke van, ő aztán tudja!

A kockákat egy 4 hónapos rágicsálná, a 6-8 hónapos kalapálna vele, az egyéves akár mindkettőt, de már építhet is, később meg csomó mindenre lehet még használni, vödörbe célbadobni, színeket tanulni rajta, számolni, melyik kisebb, melyik nagyobb, stb.

Szóval igen, és nem csak fél percig, úgyhogy nekiálltam. A képes útmutatót itt találtam hozzá.


Variációk:

  • Varrok még hozzá kettőt, 12 és 14 centiset, aztán lehet építkezni is (ezek 8 és 10 centisek).
  • Lehet színes szalagokat varrni az éleibe, rágókát, de ezt inkább egy újszülöttnek varrnám.
  • Csöröghet is, mondjuk a Kinder tojás kapszulájába lehet tenni rizst, apró kavicsot, bármit, csak hangos legyen, mert a tömítőanyag - gondolom - hangszigetelőként is funkcionál.
  • Különböző típusú anyagok kombinálásával tapintásra is érdekes kockát lehet varrni, ehhez sajnos nem volt elég anyag a készletemben.

2014. szeptember 11.

Ezzel viszont már teljesen

elégedett vagyok!


Kivételesen fényes nappal készült, úgyhogy vannak hozzá fázisfotók, ezeket a Színre szín facebook oldalán találjátok (itt).

A legnagyobb problémát a tűzés okozta. Hogy varrjam le úgy, hogy tartós legyen, ha ez lesz a leginkább igénybe vett része?
Itt most úgy jártam el, hogy nem az alján kezdtem a varrást, hanem kicsit feljebb, visszafelé levarrtam, aztán végigvarrtam, de a teteje előtt kicsivel korábban megálltam és ismét vissza. Az elejét és végét tehát pár öltésen keresztül duplán varrtam. Remélem, bírni fogja a strapát!


Kérdezni vagy hozzáfűzni bárhol lehet :-)

2014. szeptember 9.

Az augusztusi sok eső és kevés napsütés után

a kert siralmas képet mutat. A zöldbab és az őszibarack bőven terem, talán lesz sárgarépa, pár szem cékla, sóska és spenót, de az utolsó pár szem paradicsom látható a képen. A paradicsomvész szinte az érett paradicsomokkal egy időben jelent meg, alig tudtam szedni a San Marzanoról. 


Érett és egészséges szilva alig, azt a monília vitte el, a szedret pedig a szürkepenész. A cukkini szép és egészséges, tele van virággal, de egész augusztusban csak pár darab termett. Gondolom, a méhek nem porozták, más ötletem nincs. Még bízom benne, hogy szeptemberben is lesz legalább pár darab. A fűszerpaprika még mindig kétesélyes. 

Tegnap egy pénztári sorbanállás alkalmával megtudtam, hogy a krumpli másnál is vacak, hagyma pedig termett ugyan, de már most rohad. Az augusztus elején szépen kigazolt epret ismét elborította a gaz, meg úgy általában mindent. Lassan lehetne vetni a mákot, de mivel van bőven, idén nem vetek. 

A kerti évad lassan zárul.

2014. szeptember 7.

Elsőre a ceruzatartót

találtam a leginkább megvalósíthatónak a varrós tervek közül, úgyhogy neki is álltam a legegyszerűbbnek.

Ez volt az első verzió, ami varrás közben végül nem ceruzatartó, hanem a varrós eszközeim tárolója lett. Egy darabból készült, simán csak hajtogattam és varrtam.


Aztán a következő egy baglyos lett, amit elméreteztem, a ceruzák hegye éppen kilátszik, úgyhogy ez is a házban marad.  A ripszalagos megoldás viszont nekem bejön.


Ez a javított verzió. Unokaöcsém most elsős, örült neki, de azét még dolgozom az ügyön.


Ceruzatartó varráshoz ide gyűjtöttem az ötleteket.

2014. augusztus 31.

A napraforgó tésztája annyira ízlett,

hogy újra megsütöttem, de most az észt gyűrű szerint formáztam. A tésztát vajjal kentem meg, olajbogyóval, aszalt paradicsommal és apróra vágott rozmaringgal ízesítettem. Mondjam-e, hogy finom lett?


A napaforgó receptje itt érhető el, az észt gyűrű receptje és a formázásához a képes útmutató pedig itt érhető el.

2014. augusztus 30.

Hetek óta rendszeresen esik az eső,

a kert pedig felemás képet mutat. A virágok élvezik, a haszonnövények kevésbé. Nézzük először a dolog jó oldalát!

A bordó dália embernagyságúra nőtt és tenyérnyi virágokat hoz. A többi se nagyon marad le mögötte és mind tele van virággal. 



A cserjés margarétát is csak a nyár elején kellett öntözni, folyamatosan hozza a bimbókat. Az elnyílott virágokat a hétvégén lecsipkedem, és még szebb lesz. 


A legényrózsa nem kelt ki idén, de egy ismerős a legnagyobb nyári melegben hozott pár tövet. Nem sok esélyt adtam neki, de két-három öntözés után megkezdődött az esős időszak és gyönyörű lett. Sehol egy fehér vagy egy sárga, szinte mind piros, de nem bánom. Ritkán hordok pirosat, de a kertben szívesen látom minden mennyiségben. 


A varjúháj újra nyílik. Kisebb a feje mind tavasszal, de ugyanolyan tartós, hetekig gyönyörű. 


A csombor már magot érlel. A zömét kihúzkodtam, mert hatalmasra nő egy-egy bokor (a képen kettő van közel egymáshoz), de azért hagytam itt-ott pár tövet magnak, így biztosított az utánpótlás.


A fűszerpaprika még tartja magát. Nehezen indult, mert megfázott kiültetés után, aztán a sok esőtől szépen megindult. De ez most már sok a jóból, ha így megy tovább, nem lesz mit betakarítani. A kellő mennyiségű napsütés hiányában a paprikák zöme zöld, csak néhány pirosodik. 


Ez a legszebb tő, gyanítom, így kellene kinéznie a többinek is. 


Ami a leginkább elszomorított, Juhmeli paradicsomjai megadták magukat, a három fajtából egy sem ért be. 


Kaptam idén ökörszívet és egy kisebb fajta sárga paradicsomot, mindkettőből szedtem magot, jövőre újra megpróbálom. A San Marzano viszont még tartja magát. Sokáig már az se, de most sok van rajta. 

Már szedhető a zöldbab és sok lenne rajta, de félő, hogy vagy valami gombabetegség (nagyon hűvösek a reggelek), vagy a tetű elviszi. A szilva nagyját a májusi vihar leverte, a maradékot pedig megtámadta a monília. A krumpli alig lett és gyatra az is,de ennyi eső után nem is nagyon lenne tárolható. Szeder alig. A hétvégére nyári meleget jelzett a meteorológia, de a napot ma alig láttam. Ha így folytatja az időjárás, a romeltakarítás lesz a legfőbb kerti munka.