2013. december 31.

Az idei év nagyon jól telt,

kötöttem sok sapkát és nyakmelegítőt, horgoltam takarót, megtanultam csavarni, felülről kezdtem pulcsit és mellényt, kötöttem zoknit, szóval tanultam sokat.

Jövőre tervezek sok sapkát és nyakmelegítőt, pulcsit és kardigánt, takarót és kesztyűt, semmiből sem egyet, jó hosszú a listám, majd hozom azt is!


Betakarítottam két kiló mákot, kipróbáltam sok új receptet, és újra meg újra megállapítottam, jó dolog a blogírás!

Nagyon boldog új évet és sok megvalósítandó tervet kívánok mindenkinek!

2013. december 25.

A december nagyon jól indult,

már az első nap megsütöttem a kelt szíveket (kókuszosat is és sajtosat is, finom lett), majd jött az öregtészta, és sütöttem vele kenyeret, kuglófot, az utolsó adagot pedig a szokásos kenyerembe tettem.


Az újdonságok közül sütöttem mandulás puszedlit (háromszor is, dióval, nagyon finom, pedig én eddig azt hittem, nem szeretem az ilyen sütiket), kipróbáltam Henna vaníliás kiflijét és igen, ilyesmit kerestem! Nagyon kíváncsi vagyok Valerie változatára is, úgyhogy hamarosan az jön.

Mostanában az esélyes, vagy kipróbált recepteket a receptajánlóba teszem (jobbra az oldalsávba), ez után ott lesz az utolsó tizenvalahány, hogy könnyebben megtaláljam őket (mint mondjuk a Jane Austen forró csokoládéját, finom az is). 

2013. december 16.

Az idei csereberének

jóval higgadtabban álltam neki, de kellett is, hiszen a párommal még az fb-n se nagyon futottam össze. A szokásos kérdőíven kívül még egy fotóra tudtam támaszkodni, ami alapján megállapítottam, jöhet az élénk szín!

A segítségül kitöltött kérdőív alapján lehet sál vagy kendő, ha kendő, akkor legyen nyújtott, egyszerű a mintája, a színe pedig lehet zöld, barna, sárga, narancssárga és sötétkék.

Ez alapján nekem a Mountain of light Koh-i-Noor shawl jutott eszembe, és a barna-narancs kombináció.


A formáját sajnos nem tudtam fotózni, nagyon fújt a szél, a minta ravelry oldalán meg tudjátok nézni.


Nekem pedig Csilla egy csodásan puha és meleg nyakmelegítőt kötött, amit ráadásul ő font és festett! A színét a fotó sajnos nem adja vissza, a zöldes árnyalatok hiányoznak róla.


2013. december 11.

A Paulie második nekifutásra

már lassan, de biztosan halad. Van már használható tűm, megtaláltam a megfelelő méretet és leválasztottam az ujjakat.
 

Összeszedtem pár dolgot, amivel könnyebben lehet venni az akadályokat.

Hol tartok éppen - avagy szaporítás sok ismétléssel
Az elején hétszer kellett ismételnem egy hatsoros szakaszt, és hogy ne tévedjek el, a megkötött sorokat a leíráson jelöltem (általában). Végső esetben a sorok ugyan megszámolhatóak, de jobb ezt elkerülni. Az eleje szemszámot vezettem, ez egy újabb lehetőség annak megállapítására, hogy éppen hol tartok. Meg néha megszámoltam az összes szemet, jobb ha nem az utolsó pillanatban derül ki, hogy elmaradt egy szaporítás.  

Színe-visszája
Az első szemjelölő eltérő színű (meg az utolsó, mert elfogyott az összes kék), úgyhogy minden esetben azonnal meg tudtam állapítani, hogy most éppen a színét, vagy a visszáját fogom kötni a lustakötés ellenére is. (A kezdő szál pont nem azon az oldalon van a minta szerint, mint ahogy én tanultam.)

Méret
A méret nem enged ráhagyást (no ease tag szerepel a ravelryn), én persze ráhagytam (nehogy már kicsi legyen), hát persze hogy nagy lett. Az ujjakhoz tartozó szemek leválasztásánál már szinte összeért az eleje, pedig a végén még egy széles gomboláspánt jön rá.
A kisebb méretet az ujjak leválasztása előtt próbáltam. Az ujját ekkor éppen hogy csak össze lehetett fogni, viszont erre jött még leválasztáskor a szemfelszedés (esetemben 12 szem), így máris kényelmes lett karban. 

Próba
A 80-100 cm hosszú körkötőtű nem elég ehhez, vagyis a szemek egy részét át kell szedni egy másik (kisebb vagy ugyanakkora) tűre, valamint az ujjakhoz tartozó szemek is akkora fonaldarabon legyenek, hogy kényelmesen bele lehessen bújni. Mindig a soron következő szemeket, így nem kell visszaszedni. Bal kezemben a segédtű, jobban az, amivel kötöm, és jöhet is a következő sor. 

Szálvezetés
Minden tíz sor alapszín után jön két sor csík, közben a fonalat megtekerem. 

2013. december 7.

Konyhatrükköm már van,

csak receptem nincs a vaníliás kiflihez. Kipróbáltam már párat, jó is volt mind, de valahogy nem az igazi. Ki tud ajánlani nekem egy jó receptet?


2013. december 4.

Odette akár az ennél többre nincs

energiám kategória győztese is lehetne. Még be se fejeztem, már azon gondolkoztam, mi legyen a következő. Minta kiválasztva, fonal megérkezett, most a Paulie van soron, de hamarosan...
 
 
A méretet, fazont még kicsit szoknom kell, oversize stílus nem igazán oversize méretben megkötve, de jó lesz! 
 
 
Végül 440 g fonal kellett hozzá.
 
A kezdésről részletesen itt lehet olvasni, a minta ravelry oldala pedig itt található.

2013. november 29.

A képen három sapka látható,

a valóság azonban nem ilyen szép. A lila Nepál átszámolás nélkül készült és csak a száleldolgozás előtt próbáltam fel (ajándékba lesz, gondoltam minek, de nagyon is kellett volna). Hatalmas lett, viszont olyan szép, hogy még nem volt kedvem felbontani. Minél többet nézegetem, annál inkább úgy gondolom, megkötöm még egyszer, kell ez nekem! Visszahajtott pánttal és pomponnal mint ahogy JaTunde kötötte meg magának.

A padlizsán már Morbidone, erre íródott a minta, hibátlan is lett. Az ajánlottnál fél számmal kisebb tűt használtam (3.5-ös a pánthoz és 4.0-s a sapkatetőhöz), nem is értem, eddig azt hittem, szorosan kötök (az első kötéspróbám egy szita lett, akkor vettem vissza a tűméretből). A mintát csak ötször ismételtem (ezt már próbáltam) és 15 soros a pánt, így bőven elég volt egy gombóc. Cuppanós méret és zord időben simán befér az esőkabátom csuklyája alá.

A bordó lesz az ajándék, csak ki kell várni, meg a hozzá illő nyakmelegítőt is.




Varga Gabi Vienna sapka mintája a Nők Lapja 43-as számából.

2013. november 27.

Az esős és napos késő ősz

után lassan itt a tél. A kert már csak foltokban zöld, de ami van, az szép: a kapor, a petrezselyem, a sóska és a spenót még az első fagyokig szedhető. A sárgarépa, a cékla és a (főleg a zöldje miatt nevelt) zeller kiszedve, a fiatal fák törzse hálóval körbekerítve.

A cékla.  A kép ne tévesszen meg senkit, ez bizony bébicékla. Sütőben sütve köret lesz belőle.


A petrezselyem talán soha nem volt ilyen szép, az összeboruló sorokat akár kaszálni is lehetne. Majd jövő nyáron, ha csak pár szál lesz itt-ott az ágyásban, ezt a képet fogom nézegetni...


De nézzük, mi marad.

A mák. Idén szépek a sorok, de tavaly ilyenkor kicsit nagyobb volt.


Az eperindák a sok esőtől szépen erőre kaptak, remélem, szép tavasz lesz és sok termés, évek óta nem főztem be epret. 


A rebarbara levelei már elfeküdtek, az is kezd visszahúzódni. A sárga margaréta viszont még mindig nagyon jól bírja, pedig az éjjel gyenge fagy is volt.

2013. november 20.

A kelt tészták terén mindig

lemaradásban vagyok. Hetente sütök egy kenyeret vagy tubicát, néha pogácsát, buktát, a többi meg valahogy elmarad. Pedig hogy szeretem ezeket a gyönyörű formákat! Legyezőkalács, rózsapogácsa, masni, koszorú. És micsoda nevek! Emsaimadas, gibassier, lussebullar, fantan.

Úgyhogy induljon a gasztrotúra 2. évada, mostantól minden hónapban kipróbálok egy újabb kelt tészta receptet, ami még ráadásul szép is. A képen a 0. hónap kakaós csigája, alatta pedig a linkgyűjtemény, ebből lehet választani. A későbbiekben ezt a listát bővítem, ha találok újabb receptet.




Édesek
Orosházi banánlevél (kakaós/fahéjas/vaníliás) 
Lussebullar (svéd sáfrányos tészta Luca napra)
Gibassier (narancsos, ánizsos Provance-i péksütemény)
Dán briós (diós vagy mákos)
Citromos legyező
Almás táska
Ensaimadas (spanyol briós)
Estonian kringel (észt fahéjas koszorú)
Fahéjas fantan 
Meggyes virágok
újak
Csudakalács (Nutellával)
Kígyórétes
Mákos buborék kalács
Mákos margaréta 
Túrós papucs
Tobzoska (kevés mákkal)
Szüreti kalács 
Fahéjas matyórózsa
Almás napsugár kalácska 
Harmonika kalács
Habcsókos kalács
Badambura (azerbajdzsáni péksütemény mandulával)


Sósak
Hajtogatott tepertős falatok szilvalekvárral 
Napraforgó (sonkás) (2014. július)
Sajtkrémes koszorú
Sajtos-baconos masni
Töltött-csavart tészta (szalonnás, sajtos) (2014. január 5.)
Kolbászos papucs
Napraforgó kenyér
Török rózsapogácsa  
Császárzsemle
Spenótos ricottával töltött kenyér
újak
Sajtos kelt szívek Valentin napra (formázása itt látható) (2013. december 1.)
Hot dog, egy kis csavarással  
Sajtos kifli 
Kombe (juhtúrós-kolbászos vagy sonkás, lényegében bármivel jó, ami van otthon) (2014. február 10.)
Juhtúrós kalács
Tobozkalács
Zöldfűszeres virágok
Spenótos virág


Gyakran készítem
Tökmagos pogácsa
Kakaós kalács (feltekerve)
Bukta
Acma (puha török zsemle Graham lisztes változatban)
Fokhagymás csiga
Túrós batyu
Hajtovány 

2013. november 15.

A konyhában mostanában csak a jól ismert

receptek kerültek elő. Rakott krumpli, sóska, karfiolleves, vadas, palacsinta és hasonlók. A nyár végén kiderült, rengeteg dió maradt még, úgyhogy két almás pite között készült isler, aranygaluska (ezzel a vaníliasodóval szeretem), málnás linzer és zserbó is

Az egyetlen, amit újdonságként fel tudok mutatni, az a mogyoróvajas keksz. Finom, de a kedvencek között a régi verzió maradt.


Kell nekem a gasztrotúra, úgyhogy hamarosan jön a 2. évad!

2013. november 12.

A kert téliesítése lassan befejeződik,

mostanra már csak a kevésbé kényes gumósok és cserepes virágok maradtak.

A ma kiszedett dália és kannavirág gumói leterített dobozokon száradnak pár napot. Nedvesen, sok földdel nem lehet eltenni, mert a kórokozók meglepik és tavaszra elrohad vagy megpenészedik a gumó. 


A kála és a kardvirág gumói pedig már leszáradva, dobozokba rakva várják a tavaszt. 

A kiültetett enciánt felére vágtam vissza (most úgy 1 m), hogy le lehessen vinni a pincébe. Vödörbe ültetve várja a cserepes virágokkal együtt a tavaszt.

A levelesek gyönyörűek a kertben. A salátánk tavasszal nem volt ilyen szép mint most (sőt, nem is volt, mert a tél végén feldta), szedhető a sóska és a spenót, a borsmustár egy őserdő és szép zsenge a kapor is. 


Balra fent egy nagy tő sóska, alatta két zeller, köztük egy kósza kakukkmák, alul két sor spenót, kapor szórványban, fent a saláta katonás rendben és a maradék két tő a torma (nagy, lyukacsos levél).  Nagyításért kattints a képre.

Nagyanyám kedvence volt a szarkaláb, az is hozott még egy szál virágot, és nagyon jól bírja a kakukkmák is ezt a hűvös időt. 


2013. november 8.

Ha van kedved paulie kardigánt kötni,

gyere, tarts velünk a facebookon! A pauliet kötünk csoportnak már több mint 40 tagja van, és az első kardigánok hamarosan el is készülnek.


A minta fordítása most még csak a csoporttagok számára elérhető, de tesztelés után felkerül a minta ravelry oldalára is.

A csíkozás a vállrész után jön simakötéssel, majd a végén a gomboláspánt és a nyakrész kialakítása. Izgalmas projekt lesz!


2013. november 4.

Az elmúlt hetekben kevés időm

 és alig valami energiám volt, úgyhogy az Odettet kötögettem.


Még a két ujja, és kész az első pulóverem. Már most nagyon szeretem!


Nehéz időkben tökéletes kikapcsolódásnak bizonyult, úgyhogy el is határoztam, ez után mindig lesz egy könnyű pulcsi a futó projektjeim között. Már most hosszú a listám, és az első háromnak bármikor nekifognék. Egyszerre. 

A függőség kezdete...

2013. november 2.

Színesedik a természet!



A levelekből visszahúzódik a tápanyag a fás részekbe és lebomlanak a színanyagok. Gondoltátok volna, hogy ezért ez a színkavalkád?

2013. október 20.

A teljes tudásom

egyetlen darabba sűrítve. Nagyjából így jellemezhetném ezt a mellénykét.

Felszed, szaporít, leválaszt, köt és csavar, köt de nem csavar, összeköt, leválaszt és köt, felszed, köt és megint összeköt - vázlatosan is sok.

Az első zseb is megvan, és nem is akármilyen! Kenguru a szélein csavarással. Még jó, hogy ez pl. fel sem tűnt mintavásárlás előtt, akkor tuti, hogy nem ezt választom.


Minta: Alchemist by Elena Nodel
Fonal: Drops Lima - 65 % gyapjú, 35% alpaca - 95m/50g
Méret: 18 hónapos
: 4.5 mm
Súly: 104 g

2013. október 16.

A konyhában mostanában mindent

az aktuális készletre szabtam, és a receptekkel keveset foglalkoztam. Volt sok tökfőzelék, zöldbab, szilva, cukkini, hulló alma és körte, de most mintha kezdene apadni a készlet.


A rengeteg szilvából a lekvár után még aszaltam is a sütőben, a harmadik adag szilvaszószt pedig már nagyon untam, úgyhogy forrón üvegekbe töltöttem és így hetekig gond nélkül tároltam a hűtőben. Az utolsó adagból cobblert sütöttem, kár, hogy nincs több!

A hulló birsalmából kompót és tea készült. Ez utóbbihoz mosás után az egészséges részeket aprítottam, puhára főztem, majd állni hagytam legalább fél napig, mert frissen kissé karcos, később kifejezetten kellemes bármilyen édesítés nélkül is. Literenként kb. 2 birssel kell számolni. 

Most pedig itt a sütőtök és a keksz ideje, Limara lilahagymás lepénye és chili&vanília sós-édes, mogyoróvajas-csokoládés keksze a két soron következő recept.

2013. október 12.

A korai fagyok

kicsit megviselték a kertet. A zöldbab elfagyott, a paradicsomot végképp felhúzkodtam, de a fekessaláta és a rucola simán átvészelte, újra szedhető a kapor és a jövő héten már a spenót is.

Kikelt a mák, de még alig látni. Remélem, hamarosan olyan szép lesz, mint tavaly.


A rebarbarának a kertben nem volt elég helye, úgyhogy április elején a hegyen kapott egy kihasználatlan területet.
A képen a jobb alsó annyira kicsi és sérült volt, hogy nem sok esélyt adtam neki, de ha már ki volt ásva a helye és be volt öntözve, hát lenyomtam. Ez a kép még június elején készült, íme, már akkor a szebbek közé tartozott. Délután készült a fotó, árnyék csak akkor vetül rájuk, illetve a felső kettőre kicsit több, na azok kisebbek is.

Ez pedig egy augusztusi fotó. Lehet, hogy jövőre rá is unok a sok rebarbarára, annyi lesz?!


A rebarbaráról részletesen itt írtam.  A tőosztáshoz pedig itt a segítség.


A cserjés margaréta bőven hozza a virágokat most is. A dugványok már a balkonládában, hogy jövő tavasztól ismét szépen virítsanak a tövek.

2013. október 9.

A zoknifonalból zoknit,

és a kössünk zoknit projekt egyaránt kipipálva. Tényleg jó buli, szóval lesz folytatás!


Az orr és a sarokrész kialakításánál a leírás többféle módszert is ajánl, én a sarokrésznél próbáltam ki kétféle variációt. A sima a korábban mutatott, ez pedig a madárszem. Utóbbi igazán érdekes és szép, de ha zokni sarka, akkor inkább maradok az első verziónál.


Minta: Vanilla Latte Socks by Virginia Rose-Jeanes
Fonal: Drops Fabel - 75 % gyapjú, 25% poliamid - 205m/50g
: 2.5 mm
Súly: 70 g

Ez a baglyos lesz a következő, annyira aranyos, meg kell kötnöm!

2013. október 4.

A konyhában jórészt az egyszerűségre

törekszem és keresem azokat az apró praktikákat, amelyek megkönnyítik a mindennapokat. Némelyik családi fortély, hallok ismerősöktől, találok a neten, vagy egyszerűen csak próbálkozom ezzel-azzal én magam is.


Lilahagyma
A lilahagymával már többször jártam úgy, hogy csak a fele kellett, aztán lefordítva egy kistálkára tettem, de hiába, abból már nem lett semmi. Szombaton a kukoricasalátába csak egy kevés kellett, aprót viszont nem találtam. A nagyobb hagyma maradékát apróra vágtam, beletettem egy kisebb üvegbe, rászórtam a szintén maradék rozmaringot (sok lett volna mind a krumplira), és felöntöttem olajjal. Amikor készítettem, tepsis krumpli járt az eszembe, de most már mindenféle sült zöldség. Talán cékla, talán sütőtök, meg mellé alma vagy krumpli, meglátom. Az olajból közben lehet kivenni rántotta alá, krémleves tetejére, úgy is finom.

Gyömbér
Télen mindig van otthon gyömbér (a teája testet, lelket melegít), de elég gyorsan romlik. Ilyenkor meghámozom, felszeletelem, majd bevagdosom úgy, hogy fél centinél ne legyen vastagabb rész. Gyorsan kiszárad, fűtési szezonban egy este, de most, szeptember közepén se kellett neki két napnál több. Télen almakompótba és forralt borba, nyáron gyümölcslevesbe, rote grützébe teszem.

Citromhéj
Ritkán kapok szép biocitromot, és mindig csak hálósat, három, négy darabot egyszerre. Ilyenkor lereszelem mindet, jégkockatartóba teszem, felöntöm egy kevés citromlével és lefagyasztom. Fél citrom minden kockába, így később az adagolás sem gond. Az időtetriszen mimimo csak a citromhéjat teszi el a fagyasztóba, ha valakinek nagyon kicsi a hűtője, ez utóbbi megoldást ajánlom.
A nyár elején pedig a megkopasztott citromot nem kifacsartam, hanem felkarikáztam, limonádéba nagyon jó volt jégkocka helyett. Télen a romlásnak induló sima citrom levét fagyasztom le, egy-egy kockányi elég is a teába.

2013. október 1.

Készül Odette is,

a kerti munkákkal párhuzamosan remek választásnak bizonyult.

Még februárban kezdtem és elég sokat bontottam az elején, mire eltalátam a megfelelő méretű nyakat és a raglánnal is megküzdöttem. A babaholmik után az ujjak leválasztása sem gond már, most bátran hozzáfogtam.


 Minden kilencedik sorban csavarok. Egyet hátra, egyet előre. A múlt héten pont ennyire futotta.

2013. szeptember 28.

Az időjárás kedvezett néhány

őszi munkának, úgyhogy végre ültettem epret (a régi ágyásból kiszedett indákat telepítettem új ágyásba) és vetettem mákot (tavaly részletesen írtam ebben a bejegyzésben a mákvetésről).


A tavaszi spenót és a saláta pedig már szépen kikelt. A spenót a képen felül, a rendezett, ám kissé hiányos sorokban, jobbra lent pedig a kihullott magról kelt borsmustár (ez egyébként az árvakelés, amikor a még be nem takarított termény elhullajtott magja később kikel).


Még a nyár közepén, közvetlenül a borsó után lett elvetve a cékla, de sokáig nem kelt ki. Most is csak itt-ott az ágyásban, akár meg is számolhatnám, hány darab. Ez itt a legszebb pélány egyébként, szóval nagy termés nem várható...


Szépen beindult viszont a zöldbab, ha kicsit elkerülnek még minket a hideg hajnalok, a hűtőbe is kerül pár zacskó.

A szilva után a gyümölcsfák több munkát már nem adnak, de a befőzés végére azért csak rákapcsoltam, a sok szilvalekvár mellett tettem el egy adag körtelekvárt is. Tárkonnyal, tárkony nélkül és vaníliával is nagyon finom.

2013. szeptember 25.

A tegyük egyszerűbbé az életünket program

keretében a milyen szép ez a fonal, és milyen jó ára van most típusú vásárlásról szép lassan leszoktam  az elmúlt hónapokban.

Először volt a gondolat, hogy ez így nem jó, mert van ugyan a sok fonalam, de ha valamit meg akarok kötni vagy horgolni, akkor egyik sem jó. Ha megfelelő az összetétel és a vastagság (és ez  már nem kevés), akkor jön az, hogy nem elég a fonal, vagy a legjobb, hogy na, pont nem ebből a színből szeretném.

Valamikor január környékén hagytam abba az efféle vásárlást*, aztán az elmúlt hónapokban azért már sikerült a meglevő fonalhoz megfelelő mintát találni. Kicsit gyakorolni kell, aztán csak belejön az ember. 

Volt például két gombóc Fabelem, ami kezdetben kendő akart lenni, de hamarosan kiderült, hogy rossz ötlet, így hányódott egy ideig (jó egy évig), majd jött  a Vanilla latte, és végre zokni lett belőle.

Meg van például hét gombolyag Alpacam, ami sokáig Plain and simple akart lenni, később aztán csak tengődött a dobozban céltalanul, ám most újra látom a jövőjét. 

És jön az ősz meg a tél, kell pár kesztyű, nyakmelegítő, sapka, szóval a sok gyapjúfonalam hamarosan előkerül a dobozból.


* nem, a higgadt gondolat jóval korábbi volt

2013. szeptember 17.

Kezdem felfedezni

a babaholmik világát. A gyors siker garantált, csak a méret miatt kell egy kicsit izgulni.

A Puerperium kardigán története pedig hamarosan folytatódik, mert ahány fonal annyi változat. És miért is ne, az elsőt igencsak mellélőttem.



Minta: Puerperium Cardigan by Kelly Broker
Fonal: Barka Takaró - Gombóc Artúr és Levelibéka - 
50% merino, 50% akrill - 113m/50g
: 4.5
Súly: 58 g
Ravelry: adatlap itt

2013. szeptember 13.

Az augusztus végi negyven,

és a hét eleji tizenöt milliméter eső megtette a hatását, a kert kezd magához térni.

Már augusztusban sem értettem, hogy maradt életben a zöldbab egy része, de valahogy átvészelte a hosszú, forró heteket, majd az első eső után rögtön virágot hozott, most meg lassan szedhető lesz. Nem sok, de friss és finom.
 
A korai spenótból pár felmagzott, és a kihullott magok kikeltek, úgyhogy alakul a kora tavaszi spenóttermés (meg egy kicsi vetve is lett), rucolát viszont nem vetek, ami a magszedéskor kihullott, az bőven elég lesz.

Kikelt a mák, ezt nem is gondoltam volna. Szóval hullott abból is mag, de hiába, máshova kerül, annak kell a vetésforgó.

A cseresznyefa felső ágai augusztus közepén már nagyon lankadtak, pedig az is kapott vizet néha, aggódtam miatta rendesen, de helyrejött. Rita fajta amúgy, ha még nem említettem, csak ajánlani tudom. (A szintén fiatal meggyfa simán átvészelte a nyarat.)
 
Végre szép a hajnalka. Több év kemény munkája, íme.


A szeder hiába szép, annak már későn jött az eső, szilva és őszibarack viszont rengeteg van.

Itt az ősz, reggel hűvös és párás az idő, jönnek a gombabetegségek, ezért a  paradicsomok egy részét felhúzkodtam. A San Marzano maradt, úgy nézem, az jobban ellenáll a betegségnek. A Zömökkel sehogy sem tudtam megbarátkozni, palántaként szerettem utoljára, jövőre nem vetek. 

És mintha én is kezdenék magamhoz térni.

2013. szeptember 10.

Az augusztus mintha egy szempillantás alatt

tovatűnt volna*, úgy érzem, sőt, így visszatekintve a gasztrotúra egy éve is. Voltak sikeresebb hónapok, amikor nagyon lelkes voltam, és volt olyan, amikor éppen csak és a gasztrotúra kedvéért hoztam össze a három receptet. A célt sikerült megvalósítani, felráztam kissé a laposodni látszó gasztroénemet, úgyhogy most jöhet a szinten tartás időszaka.
 

Mostanában szívesebben lapozgatom inkább a szakácskönyveimet, mint járok gasztroblogokra, de így is mindenütt felcímkézett receptekre bukkanok. Rengeteg recept van még talonban, rengeteget soroltam fel itt az elmúlt hónapokban, úgyhogy lesz miből mazsolázni a továbbiakban is.

Az augusztusban elkészült ételek:

(41) Hugh pizzája készült sok gombával és paradicsomszósz nélkül, megállapítottam, gyakrabban kellene pizzát sütnöm!

(42) a madeira torta megsütésével szintén egy nagyon régi tervemet valósítottam meg, egyszerű, finom és jól variálható, úgyhogy sütök még ilyet

 (43) a tönkölyös szendvicszsemle is nagy sikert aratott, aztán kipróbáltam kenyér formában is, finom minden változatban

* igaz, közben nem így éreztem

2013. szeptember 6.

Ahogy elnézem a kötős és horgolós társadalmat,

a jelentős részük érzelmileg kötődik a kötemények egy csoportjához.

Vannak a kendőkötők, az amigurumihorgolók, a csipkekötők, aztán a zoknikötés kapcsán kiderült az egyik csoporttárunkról, hogy idén a harmincnyolcadik zokniját kötötte velünk (igen, idén!), aztán vannak a pulcsi és kardigánkötők, stb. Általában kötnek mást is, de a kendő/amigurumi/csipke/zokni/pulcsi az igazi öröm. 

Rólam hamar kiderült, hogy nem leszek se kendőkötő, se horgoló, az amigurumiknak neki se álltam, a csipkével csak a kötésmintáig jutottam (vagy addig se), a zoknival egész jóban vagyunk, na de a pulcsikötés, hát az mintha kezdene beszippantani. Csak ámulok, hogy felszedem a szemeket a nyakánál, aztán szép szabályosan szaporodnak a szemek, majd leválasztom az ujjakat (vicces, ahogy várja a sorát valami harsány színű fonaldarabon), kötöm a törzset, majd az ujjakat.  

Nagy tapasztalatom persze még nincs, mert kötöm ugye február óta az Odettet, van egy fél Arleenem, meg most éppen egymás után két Puerperiumot is kötök (nagyon elszámítottam magam), de már most azon ábrándozom, hogy ha végre megkötöm az Odettet és az Arleent (meg minden más sürgős és fontos következőt), akkor bizony egy kardigánt fogok kötni.

Csak azt az egyet, semmi mást, elkezdem, kötöm és kötöm, hogy végre megtudjam, mennyi idő alatt készül el egy kardigán, ha azt már azt tudom,
hogy mennyi idő kell egy takaró horgolásához.

2013. szeptember 4.

Az idei tervem az, hogy kicsit átgondoltabban

szervezem az életemet és jobban beosztom a munkámat. Alaposabban átgondolom, mire van szükség, és megpróbálom a szükséges és a fontos dolgokat megcélozni. A legjobban talán a befőzésnél valósítottam meg az elképzeléseimet.

Tavaly egyértelművé vált, hogy a családi hagyományoknak megfelelő méretű befőzés ma már szükségtelen, ezért idén jobban átgondoltam, mit és mennyit kellene befőzni. A kerthez persze igazodni kell minden évben. Idén rengeteg szilva lesz, tavaly viszont egy gombócnyi mennyiséget sem lehetett összeszedni, pont mint a sárgabarackból.

Idén 4-5 üveg meggy és szederzselét főztem (ezek az ötperces lekvárok), meg 3 üveg málnát és 5 üveg ribizlit. A tavalyi hagyományos főzésű ribizliből maradt elég, így a többit inkább a hűtőbe tettem el, mint megfőztem.

A sárgabarack szépen termett, abból most 16 üveg lett, és a tapasztalatok alapján lehet, hogy ezt a mennyiséget két évre kell beosztani. Már kora tavasszal figyelem a barackfákat és néha már virágzáskor lehetett tudni, hogy a befőzés elmarad, ilyenkor egy gyors átcsoportosítással néhány üveg lekvár a legfelső polcra kerül. Ez a bevált technika nálunk.

Sok újítást a nyáron ezen a téren nem vezettem be. A bodzás alma még a nyár elején készült, és a tárkonyos körtelekvár receptjét is akkor találtam, de a körtére kicsit még várni kell. Az érő körtéből viszont készült 4 üveg befőtt, nem is emlékszem, mikor ettem utoljára körtebefőttet (barackot gyerekkoromban sokat, de már azt se teszek el).

Nagyon szeretem az ecetes szilvát, és mivel a fák roskadásig tömöttek, szívesen szedtem róla a már érő szilvát. 7 üveg lett.

Szörpöt csak nyáron iszunk, frissen, tehát kis adag készül. A bodza már régen elfogyott (4 üveg), citromos-gyömbéres szódát főztem párszor, és ami nagyon ízlett, az a levendulás sárgabarack. A lekvárhoz a barack héját forrázom és lehúzom, az ekkor keletkezett levet (vigyázat, kell a lekvárhoz is, ha hagyományos főzésű!) felfőztem pár ágacska levendulával és egy kevés cukorral. Néhány nap alatt elfogyott, ízlett mindenkinek, szívesen emlékszünk rá.

Készült még 8 üveg lecsó, amit az elmúlt években nem tettem el, de az idei szép paradicsomtermés meghozta a kedvemet.

Az üveg méretét  is szép lassan módosítottam az elmúlt években. Régen a 7 deciliteres volt a lekvárosüveg, idén már kivétel nélkül 3-4 deciliteres üvegekbe került. Ez elég egy süteményhez vagy pár szelet kenyérre, ettünk is, el is fogyott, és nincs bontott üveg tologatás ide-oda. A lecsót, az ecetes szilvát és a körtebefőttet viszont 7 deciliteres üvegbe tettem el.

Üveget nem szoktam venni, idén se volt rá szükség. Tavaly a barátnőm ellátott 370 ml-es üvegekkel, mert abból azért hiány volt, de úgy látom, ennyi fedezi a szükségleteinket. 

A celofánt szintén lecseréltem, idén már csak azokra az üvegekre került, amire nem találtam tetőt. A celofánnal nincs bajom, de a gumik már a dunsztolás alatt tönkremennek, ezért idén a dunsztból kivéve miden celofános üvegre került egy újabb gumi.
 
Az üvegek végre kényelmesen elférnek a polcon, én pedig megspóroltam magamnak egy csomó (felesleges) munkát.


Hamarosan jön a fonalas rész, az azért jóval rövidebb lesz.

2013. augusztus 28.

Még mindig a legkisebb

ellenállás irányában haladok, egy rendes bejegyzés se telik tőlem, úgyhogy a csapongó gondolataim vázlata következik.

Szeptember 1-re kellene egy babatakaró, ez a projekt sínen van, és ha mind elmesélem, hogy hoztam össze a takarót, akkor egy szép hosszú bejegyzés lesz belőle. Na de ki szereti a szép hosszú bejegyzéseket? 

Szeptember 20-ra kellene kötnie egy mellénykét, október 17-re pedig egy kardigánt. Nem nagy dolog*, csak neki kellene állni. Közös kötésre készülök Anyukámmal, ő a 7 éves Péternek köt egyet, én pedig a 11 hónapos Hannának. Izgalmas lesz, sőt, már most izgulok, mert a 6-7 éves mérethez nem biztos, hogy elég lesz a fonal. Utánpótlás nincs, a leírás alapján métereken múlik a dolog.

Október 17-re kellene kötni egy kardit az 1 éves Hannának. Ha a mellény meglesz, akkor ez biztosan. Fonal még nincs. 

Már csak pár sor hiányzik a Vanilla Latte zokni párjához, és kész. Ha nem lesz fontosabb dolgom, azt is befejezem.

Két félbehagyott pulcsim van folyamatban, az Odette, de az inkább téli, ráér, viszont nemrég elkezdtem egy őszit, már nincs is olyan sok hátra, elő kellene venni, hogy legyen is belőle valami. 

Nem, a kép egyik témához sem passzol. 



* mármint a mérete alapján kivitelezhetőnek tűnik. angol minta, én fordítom, mondom, hogy izgalmas.

2013. augusztus 20.

A paradicsom kacsozása

mostanában az egyetlen fontos teendő a kertben. A San Marzano a hosszú szárazság ellenére is szép és bőven terem, de nagyon erős növekedésű, ezért a felesleges hajtásokat rendszeresen el kell távolítani. Erről részletesen itt olvashattok.

Itt még zöld, de már hatalmas.


Idén a krumpli és a szilva hozta a legtöbb termést. A tavaszi időjárás kedvezett a krumplinak, szép és egészséges lett, a szilva pedig még érik. Eceteset már tettem el, a lekvárhoz viszont teljesen érett kell.


Elég sok magot szedtem (hagyma, rucola, lenvirág), kihullott a kapor és virágzik a kakukkfű is. Az ablakban nagyon szép a bazsalikom és megerősödött a tárkony.


A szedernek a bő terméshez sok napfény és sok eső kell. A napfény rendben, az esőt várjuk. Most a beteg, száradó részeket vagy aszalódó gyümölcsöt lemetszem, így még van esély a szép termésre. Egy kevés már van a fagyasztóban és tetem el pár üveggel lekvárnak is, de ennél jóval több termést várok.

Lassan át kellene ültetni az epret, és idén is vetek mákot, de most időben, mert azzal tavaly kicsit elkéstem.