Az idei évben a virágokra

fordítottam több figyelmet, és hiába a nagy meleg meg a kevés eső, szinte csak sikerekről tudok beszámolni.

Bársonyvirág

Egyértelműen az idei év legsikeresebb próbálkozása. Könnyen nevelhető belőle palánta és sok mindent kibír. A forró nyarat például, ha pedig kap egy esőt, rögtön ilyen szépen mutat. A csigarágta példány is és pár elszáradóban lévő is később tőből kihajtott. Rengeteg magot szedtem róla, jövőre is ültetek.

Ez a csoport pedig már szabadföldi vetés, a palántázott tövek kiültetése után szórtam el a magokat, most ezek a frissebb, szebb tövek, érdemes tehát több ütemben vetni. 

Sóvirág

Szép, és ha ránézek, mindig arra gondolok, ha nem ilyen forró és száraz a nyár, teltebb lenne. Tavasszal palántát neveltem, aztán kiültetve már lelassult a fejlődése és elég sok tő döntött úgy a nagy melegben hogy nem szökik szárba azonnal, úgyhogy jó része most virágzik. Jövőre színkeveréket veszek.

Hajnalka

Két zacskó hajnalkamagot vetettem, de az eredmény csak nyolc tő lett. Az áztatáson nagyon sok múlik, már akkor látható, melyik magot érdemes elültetni. A második kísérletnél már több volt a fény, a magok jó része egy nap alatt kicsírázott a vízben, úgyhogy nem érdemes korán ültetni. Nagyon nagy a gyökere, sok földet kíván, ennek megfelelő pohárba kell ültetni.

Kiültetve a forróságot rosszul tűrte, de legalább életben maradt. Augusztus közepéig nem is virágzott, és most is csak egy tő, amit a szomszéd locsolója elért (ő egész nyáron napközben is, bőven öntözött). A többi esténként kapott kannából, nyilván kevesebbet, ezek mostanra dús és szép lombot hoztak, de virágot nem. A hideg hajnalokat nem szereti, így sajnos sokáig már nem örülhetek neki. Jövőre jobban kell ügyelnem rá palántázáskor, és ha nem ilyen forró lesz a nyár*, bőven hoz majd virágot.

Esktike

Ezt a nyarat többszörösen megsínylette, idén alig van, jövőre nagyobb figyelmet kell fordítani rá. A nyár elején a kakukkmák teljesen elnyomta, pedig többször is kigyomláltam. Aztán jött a szárazság, ami szintén nem tett jót, úgyhogy mostanra tért magához az a pár tő, ami van. Az átültetést nem szereti (ahol dúsan hajtott, onnan ültettem át még kétleveles korban, de hetekig meg sem mozdultak ezek a tövek). A talajt viszont tavasszal meg kell lazítani, úgy tűnik, csak akkor csírázik ki az ősszel elhullott mag.

És a törökszegfű is gyönyörű volt a nyár elején.

* legyünk optimisták

A hétvégén a ribizli, hét közben pedig a meggy

adott sok munkát. A ribizli főleg a mélyhűtőbe került, meg pár üveg dzsemet főztem belőle (háromba került egy kis levendula is, jól passzolnak egymáshoz). A meggy ehhez képest végtelen történetnek tűnik. Hétfőn fagyasztó, kedden dzsem, szerdán fosztott meggy (ezt eddig nem próbáltam, de csak jó lehet), csütörtökön lepény. A meggymag sós vízben ázik, talán a ma lesz időm megtisztítani. Pénteken a levendulát gyűjtöttem be. Kötöttem pár csokrot, a java pedig szárad. 

 

Kedden 20 mm eső esett, és mivel nem jött utána kánikula, minden cseppje hasznosult. Már van apró főzőtök és cukkini, de úgy tűnik, sütőtök idén nem lesz. A málnának is  nagyon jót tett az eső és a kicsit hűvösebb idő miatt talán hosszabban terem.

Virít a cickafark, fut a hajnalka és bimbós a dália. Hamarosan lehet szedni törökszegfű magot, a bársonyvirágról szintén, gyönyörű! A tövek kiültetésekor (május közepén) kiszórtam a zacskóban maradt magokat egy rövid sorba, már bimbósak ezek is. Az esőt vártam, hogy szét lehessen ültetni. 

A tejes permetezésről több helyen olvastam, kipróbálom én is. Elsősorban a paradicsomra, de a literes adagból jut a kert többi növényére is. 

A jövő hét lazábbnak ígérkezik. 

A múlt heti helyzetjelentést követően

éjjel esett 8 mm eső, ami a semminél éppen csak több, de kiültettem minden palántát. Képek nincsenek, majd ha túlélik, Mici viszont mindig szép, nézegessük inkább őt.

A paradicsomot főleg nem fotóztam, a nyugalom megzavarására alkalmas képek lennének, az enyémet legalábbis megzavarja minden reggel és este, amikor megnézem őket. A kiültetett 30 tőből 5 már elpusztult, 5 élet és halál között, a többi simán szánalmas, és bármi lehet belőle. Bár néha úgy érzem, leginkább semmi. (Tavaly szépek voltak, itt mutattam.)

Idén viszont a paprikám szép (tavaly meg a paprikával volt gond), szóval a paradicsomokat valószínűleg már ki kellett volna ültetni, de hova, ha betonkemény a föld és sivatagi az éghajlat?

A bársonyvirág és a szárzeller jól bírta a tejesdobozt és a kiültetés nem viselte meg őket. A bársonyvirág bimbós, kíváncsian várom, milyen virágot hoz.

Cseresznye alig lesz, a korai sárgabarack viszont tele apró gyümölccsel, pedig azon a héten, amikor virágzott, hideg és szeles idő volt. Ki érti ezt? A fűszerkertem új szerzeménye a lestyán (egy jó nagy tövet kaptam) szépen megeredt.

Az eper már érik, de olyan apró, hogy büntetés szedni. A sok és apró nem éppen jó párosítás, ha eperről van szó. (Itt egy tavalyi fotó, sok és szép volt.)

A dáliák is szépek. Kevés a csiga, így idén az éjszaki vödrös dáliamentő akció elmaradt (itt meséltem róla). A kedvenc rózsámon 16 bimbót számoltam meg, de még az átültetett töveken is van 4-5. Egy erősen gondolkodott, hogy megmaradjon-e (száradt és a vágási felülete az épnek tűnő részen is barnás volt), de már az is hajt. 

A palánták már kikívánkoznának,

ültetném is őket, de akkora a szárazság, hogy lehetetlen. Az elmúlt hetekben nálunk semmi eső nem esett, úgyhogy így néz ki a kert:

A paradicsom szépen megnőtt,

bokorrá fejlődött a bársonyvirág,

és erősödik a szárzeller. 

Kibújt a fészekbe vetett sütőtök és a cukkini, és pont egy hét kellett  a göbcukkininek, hogy ilyen szép legyen (elfelejtettem magot venni, ezért került cserépbe). Háttérben a sóvirág már szinte összeér.

A korai borsó virágzik, de a Zsuzsi olyan ritka, mint a cirkuszkerítés.  Éppen csak szedhető lett a rucola, de máris hozza a virágot. Sorol a sárgarépa és a petrezselyem, bimbósak az átültetett rózsák és a málna. Mutatja már magát a meggy, a cseresznye és a kajszi, bogyósodik a ribizli.

Idén az eper olyan dúsan virágzott, hogy szinte fehér volt az ágyás, de elfogyott az esővíz, amivel öntözgettük a veteményest és mindent, ami fontos, úgyhogy már csak egy kiadós esőben bízom. 

Sokáig csak paradicsomot vetettem

palántának, aztán tavaly jött a kísérleti fűszerpaprika, és most úgy tűnik, idén nincs megállás. Vetek, tűzdelek majd újabb magot vetek.

Paradicsom
Tavaly nagyon finom paradicsomokat kóstoltam, úgyhogy úgy döntöttem, a jól bevált San Marzanon kívül megpróbálkozom más fajtákkal is. Első alkalommal San Marzanot és Romust (sárga húsú, fürtös fajta) vetettem, majd Ökörszívet.
Magvetés: március 2. (Romus, San Marzano) és március 17. (Ökörszív)
Pikírozás: március 18. és március 30.


Paprika
A tavalyi fűszerpaprika után idén Kápiát és csilikeveréket vetettem. Melegigényes és a paradicsomnál jóval kényesebb. Úgy tűnik, le kellett volna fedni valamivel, hogy párás környezetet biztosítsak és a csírázáshoz a fényt sem igényli, jövőre erre figyelek. (Bár szerintem tavaly is az ablakban tartottam.)
A szárzellerrel egy balkonládába vetettem, de ez után a paprikát mindenképpen külön vetem.
Magvetés: március 17.
Pikírozás: a napokban

Szárzeller
Korábban soha nem vetettem, de kóstoltam már és nagyon ízlett, úgyhogy idén megpróbálkozom a termesztésével. A paradicsomhoz és a paprikához mérve nagyon apró a magja, próbáltam nem túl sűrűn vetni. Tejesdobozba pikíroztam, remélem, beválik. A pikírozás ugyan nem viselte meg, viszont nem állítom, hogy látványosan fejlődne.
Magvetés: március 17.
Pikírozás: március 30.

Bársonyvirág
Nemcsak szép, a fonalférgek ellen is ajánlott. Tavaly későn eszméltem, így vettem párat a paradicsomok közé, idén viszont magam vetettem. Néhány nap után ki is kelt, szép, erőteljes növekedésű. Szabadföldbe is ugyanakkor vetettem, az még hallgat, bár ilyen hideg és szeles időben nem is csodálkozom rajta.
Magvetés: március 26.
Pikírozás: április 4.

A legtöbbet az Ilkertje blogon tanultam a magvetésről, és a tűzdelésről, érdemes benézni oda, ez pedig egy korábbi bejegyzésem ebben a témában.