de elég nehéz eldönteni, hogy a sok-sok jó ötlet közül éppen melyiket valósítsam meg. Színeset és hullámosat szerettem volna mindenképpen, aztán amikor megláttam
ezt a kötött változatot, tudtam, hogy megtaláltam a megfelelőt! A cél, hogy a takaró se lányos, se fiús ne legyen, mert a baba a napokban várható, de még nem tudjuk, hogy kislány lesz-e, vagy kisfiú.
A
Kabala szinte minden színéből van otthon egy-egy gombóc, és amikor elővettem a fonalakat, kiderült, hogy az árnyalatok szinte azonosak. A Púder az egyetlen, ami kicsit kilóg, ott valami erősebb málnaszín kellene, de a Gilicéből ezt az egy gombócot nem akartam beletenni, így maradt a Púder. A Violával és az Ametiszttel kezdtem, így először a lányosabb szakaszt horgolom, de a Curry, Palacsinta, Tengerszem és Fjord olyan jól kiegészíti ezeket a színeket, hogy végül szerintem egy nagyon színes, kislányhoz, kisfiúhoz egyaránt illő takaró lesz a végeredmény.
A Púder gombolyag kicsit bezavart, hiányzott már a gombócból, úgyhogy itt elgondolkoztam, hogy a csíkok ritmusán változtatok. A szimmetriát mindenképpen meg akartam őrizni, és ha hiányzik, akkor már csak a rövidebb csík maradt, a méret megtartása miatt viszont a Curry színt kellene megnövelnem ugyanolyan mértékben, amilyen mértékben a Púdert és a Palacsintát csökkentettem. A problémát az egygombócos vásárlás okozta, Curryből is csak egy gombócom van, és a képen látható maradék fonal nem sok mozgásteret ad. A fantáziám beindult, de a fonalak jelenleg nem rendelhetőek, így maradt a drukk, végül aztán elég volt a Púder is.
A
Szeretetvarázs takaróhoz képest a mintán annyit változtattam, hogy az egyes szakaszok között tíz-tíz pálca áll, ezért a hullámok jóval szélesebbek, egy-egy csík pedig tizennégy sorból áll.
A csíkos munkák legizgalmasabb része, amikor az egyik szín után jön a másik. Az első pár szem nagyon furcsa, hiszen a vastag csík után a megkezdett sor furcsán hat,
aztán elkészül az első sor, és sorba a többi, a színek egyre inkább kiegyenlítik egymást.
Ezt a két új technikát pedig ezen a takarón gyakorlom, nekem nagyon tetszik mindkettő.
A láncszemekkel történő magasítás helyett egy pálcát imitáló magasítást használok, egyszerű és szép a végeredmény. A szem a láncszemnél kicsit lazább, így nem kell kisebb tűt használni az utolsó szemnél, ahova most a minta miatt két pálcát kell horgolni.
Színváltásnál mindig gondot okozott, hogy két szálat kellett egyszerre
eldolgozni, ezzel a technikával ezt el lehet kerülni. Egyszerű és szép a
végeredmény.
Hasznos videók címszó alatt a bal oldalon már van néhány videó. Az egyes technikákról a kötős-horgolós FB csoportban sok szó esik, aztán amikor tényleg kellene, már nem találom, úgyhogy a legfontosabbakat összegyűjtöttem, és ezentúl bővítem a listát, ha egy-egy nélkülözhetetlen videót találok.
A kész takaróról
itt olvasható a bejegyzés.