Az anya lányai táskák megvarrására

már egy ideje készültem, de agrár beállítódáshoz bélést találni nem könnyű*. 

A boci evidens volt, a virágos annyira szép és színes, hogy nem tudtam neki ellenállni, az almás egy régóta őrizgetett turis anyag, csak erre a napra várt. Szóval azét csak összeállt a kép.

 

Mondjam-e, hogy a bocisból kellett volna legalább kettő? 

*kivéve a kukoricatermesztőknek, nekik gyönyörű anyagot árulnak még a helyi méteráruban is, csak azt a táskát meg nem fotóztam

A kockás anyagot már messziről

kiszúrtam a turkálóban, fogtam, vittem, és még örültem is, hogy nagyméretű férfiing*, legalább sok anyag van benne. Az első pillanatban tudtam, táska lesz belőle, mégpedig farmerral kombinálva.

A hátából egyébként az első két tányéralátét készült (itt egy későbbi változat) a hátulján kékfestőre hajazó anyaggal, úgyhogy a maradékot már be kellett osztanom. Azért még tenyérnyi darabok vannak, nem dobtam ki egyet sem, annyira szeretem.

A gomboláspántból lett a táska pántja.

Kulcstartót is varrtam bele, mert ezekben a mély táskákban sose találom a kulcsomat.

A bélés is kockás, csak szerényebb, a zsebeket a piros anyaggal tettem láthatóvá, és még a tetejére is került belőle.

Végre a táskafémek is előkerültek.

Van hozzá egy piros balerinacipőm, most várom a nyarat, hogy végre hordhassam őket.

*jó sok anyag, semmi szűkítő varrás, hordani sem hordta senki, tökéletes darab!

Idén ismét megrendezik

a Kössünk Össze Jótékonysági Vásárt és Árverést. Megtisztelő volt a felkérésük, örömmel vállaltam, remélem, megtetszik valakinek a párnám!

Menjetek, nézelődjetek, vásároljatok!

A színeknek persze most sem tudtam ellenállni.

A minta színét sajnos nem adja vissza a kép, a szürkének és a kéknek egy mesés, télies, ünnepi árnyalata, szerintem pont ilyen alkalomra való.

Elkészült a harmadik roló is,

és ez már igazán könnyen ment. Négy szalagot varrtam rá, mégpedig úgy, hogy a sötétkék csíkra kerüljön. Van azonos színű cérnám, így csak egészen közelről látszik.

Az egyetlen változtatás, hogy az alsó léc fölött korábban teljes szélességben levarrtam az anyagot, ez egy plusz vízszintes csíkot jelentett, most az alsó felhajtásba függőlegesen egy 3 centis bevarrást csináltam, ez tartja oldalról. A fehér csíkon varrtam, alig látszik.

Függöny is készült hozzá a mellette lévő nagy ablakra. 

A farakásom lemászott a pincébe, nincs hol fotóznom, csak ezeket a részleteket tudom mutatni. 

A korábbiak pedig: itt a konyhai, ahol részletesen leírtam hogy készült, és itt a varrós szobába készült római roló egy könnyedebb anyagból.

Idén a levendulapárna helyett apró

háromszögeket varrtam, ezzel egy újabb régi vágyam teljesült.



Az útmutatót itt találtam hozzá.

Sokszor olyan kis dolognak is

nagyon tudok örülni, mint  például a tányéralátét. Nálunk régóta használatban van, bár korábban inkább csak egy nagy, félbehajtott textil volt. Amikor megláttam ezt az útmutatót, azonnal elhatároztam, varrok ilyet én is.

Az első inkább próbaverzió lett, mert végül a vékony vatelint is túl vastagnak találtam, másodjára azonban már a felvasalható vliessel próbálkoztam, és tökéletes lett. 

Ez a négy már ajándékba készült, és ugyan nem így indult, de aztán a mindegyik (kicsit) más verzió mellett maradtam, és nem bántam meg. Mindenki kedvére választhat. (Fent az egyik oldal, itt a másik.)

Tűzni is úgy tűztem, hogy nincs két egyforma, csak kicsit, hogy tartson, feldobja, de ne legyen túl sok. 

Nekem csak a könnyebbik fele jutott

a feladatnak, párnát kellett varrnom, a csipkét édesanyám horgolta.

És egy kis KonMarie - mire jó a gombgyűjtemény alcímmel.

Gomboláshoz a gyűjteményemből akartam választani négy különböző, de azért társítható gombot. Vagy húsz perc gombtologatás után feladtam és elővettem a kedvenc gombjaimat. Persze ebből sincs négy, kettesével adták vegyesen, de ez már nem akadály.

Végre elkészült a varrós szobába is

a római roló. Kicsit megakadt a projekt, mert elég nehezen választottam ki az anyagot, no nem ezt, mert ez nem volt kérdés, hanem azt, amiből végül mégsem lesz roló, maximum párnabelső.

Ez viszont nemcsak szép, praktikus is, a varrásnál sokat segített a geometrikus minta. Nagyon könnyű anyag, de elég is, az ablak előtt áll a cseresznyefa, így a varrógépet csak a tűző naptól kell megvédeni.

A konyhaira négy, erre három szalagot varrtam, jó így is és úgy is.

Ez pedig az új karnis. Olyan könnyű az egész, hogy elég egy-egy ponton rögzíteni.

Nem ér le teljesen, de nem is baj. A konyhai egyébként ennél is rövidebb, de ott fűszernövények vannak az ablakban (ja, itt meg virágok, csak még nem tettem vissza őket), így kényelmesen elférnek.

A varrós eszközeim egy részének

sehogy sem találtam a helyét jó ideje, pedig volt már pár ötletem. 

Próbáltam elpakolni, de nem ment. Ha elpakoltam, később nem találtam. Szóval fix helye nem igazán volt mindennek, inkább csak eltüntettem, hogy ne legyen szem előtt. 

Próbálkoztam egy magas falú tálcával is. Karácsony környékén a sokféle anyagomat abban tároltam hogy kéznél legyen az apróságokkal együtt - olló, tűpárna, vonalzó -  de nem működött. A vágólapomnak meg egyszerűen nem találtam a helyét. 

Régebben volt a házban pár ehhez hasonló tároló, de bárhol volt is, funkcióját nem töltötte be, csak a káoszt fokozta. Hetek óta törtem a fejem, tényleg jó ötlet-e, de aztán csak hozzáfogtam és varrtam egy fali tárolót a varrós eszközeimre méretezve. Ami nem látszik, belül van egy hatalmas zseb a vágólapnak, ez az, ami miatt igazán kellett. A legtöbb fejtörést a rögzítés okozta: hova és hogyan rögzítsem? A varrós székem hátuljára akartam eredetileg, a mérete stimmelt és szerintem jól is mutatott volna, de a vágólap súlya miatt szépen rögzíteni nem tudtam, a teteje csúnyán húzódott. Hirtelen ötlet volt a szoknyatartó, átmenetinek szántam, de jónak tűnik. Egy újabb hirtelen ötlettel pedig a varrós asztalom oldalára akasztottam, ennél jobb helye pedig aligha lesz. 

Ha pedig valaki nem érti, mit keres a varrós eszközöknél két kötőtű, akkor elárulom, azzal fordítom ki a sarkokat.

Végre megtáltam

a tökéletes zsebet,

és végre nem felejtettem el bevarrni a szalagot.

Idővel minden a helyére kerül. 

A zseb varrásához itt találtam útmutatót. 

Évek óta foglalkoztat a római roló,

még a varrás előtti korszakból, és idén már nem volt kérdés, nyárra megvarrom. Sok-sok útmutató van a neten, ezek közül nekem a leghasznosabb Gumipók magyar nyelvű leírása és ez a képes útmutató volt.

Először el kellett döntenem, hova kerüljön (ablakkeret vagy karnis). Ezek mind (ja igen, három biztos lesz) szellőztető ablakok, végül kiegyeztem a bukóra nyitással, tehát új karnis kellett, mert a régihez a vékony pálca nem passzol. 

A Pinteresten alaposan körülnéztem, és persze a római roló több típusát megtaláltam, útmutatót viszont csak a pálcáshoz. Szóval pálcás lesz, csakhogy karikát nem könnyű venni. Függönyhöz valót ne is akarjak, két függönyboltban kérdeztem, fejcsóválás volt a válasz, a barkácsboltban a legkisebb kulcskarika is jóval nagyobb volt, mint amire szükség lenne, az ékszerekhez használt szerelőkarika hozzáférhető és olcsó, de elég gyengének tűnik, végül a barkácsboltban találtam egy régi vágású eladót (tudjátok, az a típus, aki ha nála nincs, megmondja, hova menjél) elküldött a - nahát ki nem találnátok, az biztos - a horgászboltba.

Szóval irány a horgászbolt, ahol aztán látatlanban le is akartak beszélni, mert olyan pici a karikájuk, hogy nagyon, de aztán csak megmutatták, és amikor mondtam, hogy jó lesz, el kellett magyaráznom, hogy mihez kell. Tulajdonos, eladó egyaránt érdeklődve hallgatta, majd végül tulajdonos összegzett: mire jó a karika. 

Ezzel párhuzamosan a kedvenc méterárum függönyös részlegében a körülírásos módszerrel megbeszéltük, hogy ha szerencsém van, megtalálja amit keresek, mert van nekik ugyan, de mivel senki se keresi, nem is tudja, hol lehet. Megtalálta (rolóhoz való szalag, jobb nevet nem tudok, inkább mutatom), sőt, zsinórt is. Azt se nagyon keresik. 

A pálcával könnyű dolgom volt, a faáruboltban már vettem ilyet korábban is, szemes csavart szintén tartanak. A pálcákat a korábban mutatott méhviaszos pasztával bekentem, de csak vékonyan, hogy mind beivódjon, később ha rásüt a nap, nehogy a függöny anyagán foltot hagyjon. 

A korábbi függöny olyan szép, hogy nem volt kérdés, ebből lesz a roló, így legalább az anyag nem volt probléma. 

1. Első lépésben leszedtem a korábbi ráncolót, majd mivel a méretben nem volt nagy eltérés, a felesleges részt nem levágtam, hanem a két szélén bevarrtam (10-10 cm). 
2. Az alján a felhajtásban alakítottam ki egy bujtatót az alsó pálcának, majd az útmutatóktól eltérően nem három, hanem négy függőleges csíkban varrtam rá a szalagot. (2. kép)
3. Ezt követően varrtam rá a közbülső léceknek a bujtatót (24 cm távolsággal 3 db). 
4. A függőleges csíkok fölé a szemes csavarnak gomblyukat varrtam, majd még egyet az elvezetés irányába. (3. kép)
5. Végül a tetejét is beszegtem, de ügyeltem rá, hogy később a pálcát a szemes csavarokkal kényelmesen át tudjam bújtatni.
6. A szalagok aljára varrtam 1-1 karikát, hogy a zsinórt ehhez tudjam rögzíteni. Befűztem a zsinórokat, majd a felső pálca szemes csavarjain átvezettem.
7. És ekkor azt hittem, készen vagyok. 

Ez után jött a felismerés, a közbülső léces/lécekre varrt karikás megoldás és a szalagos két különböző rolótípus. Heuréka! Lebontottam a közbülső három lécnek varrt bujtatót, és némi próbálgatás után úgy döntöttem, csak minden második hurkon át fűzöm be a zsinórt. Végül ilyen lett. Nem erre számítottam, de a konyhához ez a változat sokkal jobban illik, mint a pálcás. Hurrá! 

A következő változat viszont egy pálcás/karikás lesz, és mivel a harmadik is ebben a szobában van, nem kérdés, az is ilyen lesz. És lehet, hogy lesz negyedik, de az még messze van. 

Szóval összefoglalva a lényeget:

1. a szalagos római rolóhoz  nem kell keresztpálca, csak az alján van egy a súly miatt és a tetején, ami tartja, 
2. fontos, hogy a csíkokon lévő hurkok egy vonalba kerüljenek, 
3. az alján a zsinórt valamihez rögzíteni kell, ez lehet pl. karika. 

Szükséges barkácseszközök:

1. pálcák (6-12 mm átmérőjű van a helyi faáruboltban kb. 150 Ft/db),
2. apró karikák (a horgászboltban 10 Ft/db), a képen látható bronzos karikát a függönyről szedtem le, amit viszont évekkel ezelőtt turiztam, szóval létezik ilyen, csak nem ebben az univerzumban
3. zsinór (40 Ft/m) és szalag (140Ft/m) a méteráruból,
4. karnis, ha új kell (700 Ft)
5. szemes csavar

Amint egy kicsit jobb lett az idő,

rögtön kiszaladtam fotózni, hogy a januári játék valóban januári legyen. A szürke táska és a szürke idő nem feltétlenül jó párosítás, ha az ember fotózni szeretne, de talán a lényeg látszik. Szóval idén ezt a táskát lehet megnyerni :-)

Belül a szokásos, egy zseb és mágneszár.

A játékban való részvétel feltételei:

1. hozzászólás ehhez a bejegyzéshez 2016. február 1-jén 19 óráig,

2. a nyertes 2015. február 8-ig jelentkezzen a nyereményért a szinre pont szin kukac gmail pont com címen vagy írjon üzenetet az fb-re. Ennek hiányában új sorsolást tartok.

Sorsolás: 2016. február 1-jén 19 óra (körül)

Elkészült a virágos táska

második verziója, és közben finomítottam kicsit a részleteken.

Kerekítés helyett bevettem a sarkait, és a zsebre már nem rávarrtam a csíkot, hanem a két anyag összevarrásával kezdtem és csak utána varrtam meg a zsebet.

A sötétebb szín jobban mutatja az apró hibákat is, úgyhogy visszatérek a patent világos színnel való körbevarrásához.

Kalandos volt egyébként, mert centiken múlott, hogy a bélés elég lett, és a külső anyagból is csak pár tenyérnyi maradt.

Mit szeretnél karácsonyra? Varrjak, vagy

vegyek valamit? Varrjál! A nyári csíkos táska után a barátnőm karácsonyra is táskát kapott, és úgy tűnik, további igény is lesz rá :-)

Az anyagot és a mintát is ő választotta, én pedig örültem mindkettőnek. A külső anyagnak nagyon jó a tartása, a bélés finom és olyan fazont választott, amihez van képes útmutató.

Végre a közbéléssel is elégedett vagyok, igaz, teljesen átvariáltam: a bélés összevarrás után kapott felvasalható vliest és bevarrható közbélést.

Varrtam négy párnát is, a fotózott volt a kísérlet példány, a többit viszont nem tudtam fotózni. A korábbi elrendezés jobban bejött, a többire már csak egy sorban varrtam fákat, és a színekkel, mérettel variáltam. Az előlappal kezdtem, rávasalható vliest kapott hogy legyen tartása, levarrtam a rátéteket, végül összevarrtam a párnát.

Mindenki örült neki, jobban, mint gondoltam. 

A lista egyik feladata

kipipálva, az unokahúgom karácsonyi pólója kész. Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan elkészül, nagyon örülök neki!

Ez volt a kísérleti példány, ebből talán párna lesz.

A kísérleti darabnál használtam közbélést, a pólónál hosszú tanakodás után nem, de kellett volna. Nagyon vékony a póló anyaga, nem ártott volna még egy kis tartás neki. Legközelebb...

Az új játékszerem neve pedig a kétoldalas ragasztóháló, ami nélkül mindez nem jöhetett volna létre.

A póló ötlete a pinteresről származik, ezt és ezt hoztam össze.

A karácsonyi készülődést idén

fahéj illatú fenyőfácskákkal kezdtem, és képeslap helyett ezeket postáztam. Nem hagytam az utolsó pillanatra, mint eddig mindig, és a csomagolást se szeretném, de valami biztos marad, kíváncsian várom, mi lesz az.

A további tervek között szerepel az unokahúgomnak egy karácsonyi póló, a barátnőmnek egy új fazonú táska, folyamatban van egy kapcsos táska, kötök egy zoknit, amivel kicsit lemaradtam, úgyhogy nagyon be kellene már fejezni, és persze kellene varrni valami karácsonyi dekorációt is a nappaliba. Ezek jó része újdonság, úgyhogy el lehet bíbelődni velük. 

A csomagolás pedig idén valami ilyesmi lesz. 

A fenyőfákhoz itt találjátok az útmutatót.

Gondoltam, a varrógépem

már igazán megérdemelné azt a takarót, amit még tavaly augusztusban megígértem neki, úgyhogy végre hozzáfogtam. Valami színesre vágytam, de azért ennyire talán mégse. Kicsit sok lett a jóból, úgy érzem, úgyhogy végiggondoltam, legközelebb mit kellene változtatni.

Minta

A mintát egy nagy takarón láttam, azon ráadásul a csíkok egyszínűek, a hiba talán innen ered. Bár Eszteré is hasonló, igaz, nála vékonyabbak a csíkok és a csíkokat nem, csak az alapot tűzte.

Szegély

A szegély túl széles lett és túl hosszúak az egyes csíkok, ami még zsúfoltabbá teszi az egészet. Talán az egyik egyszínű anyaggal kellett volna szegni és legközelebb nem talpszélességen varrom le.

Tűzés

Szerintem rontott rajta, bár előtte nem fotóztam, így már nem tudom összehasonlítani. Túl sok, az biztos, és tovább zsúfolja az összhatást. Az egyszínű anyagon elüt a fehér tűzés. Talán mindegyiket a saját színével kellett volna tűznöm? Vagy az egyszínűt nem is szabadott volna, csak a mintás csíkokat?

Ja, és a dolog szépséghibája, hogy mértem ugyan, de közben optimista is voltam. A sárga anyagból ez volt a leghosszabb csík, amit ki tudtam szabni, így már a felénél tudtam, a varrógépre végül kicsi lesz. Mióta elkészült, a fotelom hátulján hever, lehet, hogy ott is marad.

A javított verzió már készül.

A hétvégi történetből meg kimaradt,

hogy mindeközben milyen jót játszottam az fb Pay It Forward Játék csoportjában. Először is lecsaptam egy filcbabára, majd az én felajánlásaim közül a táskára 2 perc alatt csapot le Dóra :-)

Dóra köt, és az éppen készülő köteményének szeretett volna egy táskát. Némi egyeztetés után eldőlt, milyen anyagból és mekkora legyen. A cél 35 cm széles, 15 cm mély és 25 cm magas táska volt jó hosszú füllel, hogy kényelmesen matathasson benne, miközben a vállán lóg*.

Két zsebe van egymással szemben, az egyikben el kell férnie a tűtartónak, ezért azt nem osztottam meg, így kapott egy gombos zárást. Az aljra pedig varrtam még egy merevítőt. Ezt ugyan külön nem fotóztam, de a prototípusát igen, amit a bento táskámhoz varrtam, ott meg tudjátok nézni. Egy műanyag lapot bevontam vatelinnel (a cipzár talppal könnyen le lehet varrni), majd a táska bélésével. A bento táskámnál nagyon jól bevált.

Szerdán postáztam, pénteken megérkezett, Dóra nagyon örült neki :-)

* az én sárga táskám hasonlóan hosszú füllel készült, a csípőmnél van a táska teteje és szerintem bevásárláshoz tökéletes

Szombat reggel benéztem a helyi

méteráruba, hogy a karácsonyi kínálatot megnézzem, jelentem, találtam szép anyagot és az egyik rögtön párna akart lenni.

Párnát még nem varrtam, így körülnéztem a Pinteresten, milyen megoldások vannak, végül a gombos mellett döntöttem. Csereberéltem ezeket a gombokat, így nincs három egyforma belőle, de a három különböző is megteszi.
Tervben volt, hogy a két anyag találkozására varrok pl. szalagot, de aztán lebeszéltem róla magam.

Szebb mint a régi. Sokkal...

Legyen egyszerű fazonú, szürke

és a bélés oldja kicsit az egyszerűségét - gondoltam, amikor ezen a táskán törtem a fejem. Körülnéztem, melyik anyag jöhet szóba és milyen fazon, végül ez lett belőle.

A szürke vászonból már varrtam táskát (egyik és másik), a maradékból pont kijött még ez a fazon. A fülhöz és béléshez a csík pont annyi anyagot evett meg, mint a táska maga. Mindig meglep, hogy ezek a járulékos részek milyen anyagigényesek.

A pöttyös anyagot eredetileg nem táskabélésnek szántam, ezért csak 30 centit vettem belőle, ez a belül osztott megoldás viszont kijött belőle (egy 35 centis darab maradt, ez most a maradékos dobozban várja a sorsát). 

A hosszú pánthoz nekem ez a csatlakozás a legszimpatikusabb.

Születésnapi ajándék lett, a megajándékozott örült neki :-)