2015. június 28.

A hétvégén a ribizli, hét közben pedig a meggy

adott sok munkát. A ribizli főleg a mélyhűtőbe került, meg pár üveg dzsemet főztem belőle (háromba került egy kis levendula is, jól passzolnak egymáshoz). A meggy ehhez képest végtelen történetnek tűnik. Hétfőn fagyasztó, kedden dzsem, szerdán fosztott meggy (ezt eddig nem próbáltam, de csak jó lehet), csütörtökön lepény. A meggymag sós vízben ázik, talán a ma lesz időm megtisztítani. Pénteken a levendulát gyűjtöttem be. Kötöttem pár csokrot, a java pedig szárad. 
 

Kedden 20 mm eső esett, és mivel nem jött utána kánikula, minden cseppje hasznosult. Már van apró főzőtök és cukkini, de úgy tűnik, sütőtök idén nem lesz. A málnának is  nagyon jót tett az eső és a kicsit hűvösebb idő miatt talán hosszabban terem.

Virít a cickafark, fut a hajnalka és bimbós a dália. Hamarosan lehet szedni törökszegfű magot, a bársonyvirágról szintén, gyönyörű! A tövek kiültetésekor (május közepén) kiszórtam a zacskóban maradt magokat egy rövid sorba, már bimbósak ezek is. Az esőt vártam, hogy szét lehessen ültetni. 


A tejes permetezésről több helyen olvastam, kipróbálom én is. Elsősorban a paradicsomra, de a literes adagból jut a kert többi növényére is. 

A jövő hét lazábbnak ígérkezik. 

2015. június 23.

Az apróság, de számít

kategória egyik dobogósa nálam az akasztó. El se tudom mondani, mennyire utálom csipeszes akasztón tárolni a szoknyáimat, pedig két kivétellel nem volt rajtuk akasztó. Mostanáig. A két kivételt szemügyre vettem és ezekre a megoldásokra jutottam. 

Ezt majd levasalom, itt még friss és ropogós.


Ez az én kombinációm, nekem tetszik.


Ez pedig a legbonyolultabb volt, de ki kellett próbálnom. Mindkét oldalon 2-2 akasztó két helyen varrva.


Saját anyagából, színéből lenne persze a legjobb, ennek hiányában kerültek elő a szalagok és a babapetli.

A konyharuhák következnek. 

2015. június 18.

Az első virágzáson, betakarításon és kánikulán

túlesve következik az estike, a hajnalka, a ribizli, a meggy és a málna. Kánikulát, köszönöm, többet nem kérek!


Végre megindult a sóvirág. Még mindig csak széltében terjeszkedik, de legalább már fejlődik. A múltkor emlegetett bársonyvirágot nem húztam ki, de jól is tettem, mert tőből hajt, a többi meg 3-4 bimbót hoz egyszerre. Nem vetettem be semmilyen praktikát, szóval a virágzabáló csiga vagy meghalt vagy elköltözött. Most az estikét figyelem, nődögél ugyan, de a virágzás még várat magára. Van pár szem hajnalka is, beboríthatná már a kerítést, de az se mostanában lesz. A levendula körül viszont már táncolnak a pillangók.

Pár paradicsom már bimbós, talán 5 összesen, a többi inkább csak növekedik, de van rá remény, hogy nem mind San Marzano. Némelyik paprika is bimbós, a szárzellerem viszont változatlanul lapít.

A borsó felszedve, úgy 10 kg ment a hűtőbe és persze minden héten volt borsóleves is. A cseresznyés-meggyes rétes kipipálva, a cseresznye közben le is érett (talán 2-3 kg volt a fán összesen). A hétvégén sütök tejespitét, és minden héten van egy kis sóska is, csak nekem.

A hűvösebb idő beköszöntével a ribizli kapott egy kis haladékot, de a jövő héten már aktuális lesz az is. Tavalyról elég ribizliíz maradt, islerbe és mézes krémesbe elég lesz, úgyhogy idén inkább zselét főzök belőle, a tavalyi kísérletnek nagy sikere volt. Érik a málna is, az elején vagyunk még, de bízom benne, hogy sok lesz rajta.

Édesköményt és zöldbabot kell még vetni, úgyhogy várom a következő esőt. A rajnai törpe helyén ugyan már kel két sor zöldbab, de az kevés, ráadásul a csigák is ráleltek (körbe lesz meszezve, talán a többi megmarad). A család erősen megosztott a sárga és a zöld között, de az elmúlt években annyi zöldet ettem, hogy idén főleg sárga lesz.

2015. június 9.

Ez még mindig bevásárlótáska,

de a cérna színe már beleolvad az anyag színébe (a sárga továbbra is tetszik, a lila viszont túl erős volt, ott egy későbbi változatnál világosabbra váltottam) és már mágneszár is van rajta. 


Meg szebb is, én mondom!


Ez alapján az útmutató alapján szereltem a mágneszárat.  

2015. június 6.

A június a virágok ideje,

bő a választék. Van, amelyik bimbós, ami éppen virágzik, és ami elvirágzott.  

 

A törökszegfűt érdemes volt kétszer egyelni, dús, illatos és pompás. Az estike a felásott részeken olyan sűrűn hajt, hogy összefüggő gyepet alkot. Néhány bársonyvirág dús zöldjét gondosan leette valami, úgyhogy most egy cérnavékony száron a hatalmasnak tűnő fej megtörten kókadozik. Fura, a virágot nem kérte. Az épen maradtak viszont már hozzák az újabb bimbókat. Most kezd nyílni a levendula, rá se fér a képre, akkora.


A paprika szép, a kiültetés után kezd magához térni (meg nem viselte, de meg se mozdult eddig). A paradicsom elvesztette az alsó leveleit, de a hosszú, felkopaszodott száron már kiütköztek a friss hajtások. Öntözöm, tápoldatozom és drukkolok, hogy minél több megmaradjon. A szárzeller növekedik ugyan, de ha nem húz bele, maximum a levelét lehet rágcsálni.
Növekedésnek indult végre a tavasszal halódó zsálya tövében legyökeresedett hajtás. A kert naposabb részére került, talán ott majd jobban érzi magát. Ez a kék kis virág meg az egyik kedvencem, de a nevét sajnos nem tudom.


A ribizli már pirosodik, hamarosan lehet szedni (fent a törökszegfű mellett). Szép a málna és a szeder is, most úgy tűnik, rengeteg lesz a bogyós idén. A Rajnai törpe felszedve (sőt, az utolsó szemig meg is ettük), a Zsuzsi következik (abból jóval több van, kerül a mélyhűtőbe is). A hagyma alakul, az epret unásig lehet szedni.

Hiányzik a mák. Tavaly nem vetettem, mert olyan sok maradt előző évről, mostanra persze elfogyott, és a bolti ízét már furának érzem, úgyhogy ugrásra készen várom, mikor ültethetem, de a bejglibe bizony venni kell majd.