2012. szeptember 30.

A babagubó nagyon kedves ajándék


lehet, én azonban azt remélem, hasznos is. Első baba és első babagubó, nagy az izgalom...


Minta nélkül, csak a saját fejem után menve alulról kezdtem kötni az Ahama blogjában talált karácsonyi gömb technikájával. Pár sor erőteljes szaporítás után áttértem a soronkénti 4-5 szem szaporításra, 102 szemtől pedig csak körben kötöttem.
Leginkább attól tartottam, hogy a kezdés helyén egy nagy lyuk lesz, mert a próbáknál mindig volt, Mosó Masára váltva viszont egy aranyos kis csücsök keletkezett (a gömbnél nyilván ez sem jó, a gubó alján viszont pont jól mutat).
A csíkozás hirtelen jött ötlet, szabályosat semmiképpen nem szerettem volna. A Topánból újabb csík már nem biztos, hogy kikerült volna (8 gramm maradt), és a két gombolyag Csipkerózsikából is talán egy újabb sorra való maradt.


A körben kötés egyik nehézsége a szép, ugrás nélküli csíkozás, szerencsére az angolul jogless stripes néven sok helyen leírt technika nagyon egyszerű, pár gyakorló sor után már szép az eredmény.


Minta: karácsonyi gömb 102 szemig szaporítva, 
majd körben kötve, a tetején 12 sor passzé (1s, 1f)
Fonal: Barka Mosó Masa, 100% superwash merino gyapjú, 
83m/50g, Csipkerózsika és Topán színek
: 6.00 (zokni- és körkötőtű), 5.00 (passzé)
Súly: 136 g

2012. szeptember 27.

Őszi falevél


fonal: 125m/50g
tű: 3.5 mm

Kezdés:
5 láncszem gyűrűvé kapcsolva vagy dupla gyűrű/magic ring

1. sor:
4 lsz., *1erp., 1 lsz.* 9-szer ismételve a csillagozott részt. Zárásként levegőszem a harmadik lsz-be.
A sorban összesen: 10 erp. lesz (magasítás+9), közte 1-1 lsz.

2. sor:
4 lsz. magasítás, *1 erp. az erp.-be szúrva, 3 lsz., 1 kp. az erp-be szúrva, 3 lsz.* 4-szer ismételve, 1 erp., 3 lsz., zárásként levegőszem a második lsz-be.
A sorban összesen: 5 kp. és 5 erp. lesz, köztük 3 szemből álló láncszemív.

3. sor:
4 kp. *1 lsz., 1 erp. az erp.-be szúrva (és a további három pálca is), pikó 3 lsz.-ből, 1 lsz., krp., pikó 4 lsz.-ből, 1 lsz., krp., 1 lsz., 1 erp., pikó 3 lsz.-ből, 1 lsz.*
ez a nagyobbik csücsök, háromszor kell ismételni, köztük a láncszemívek fölé 4+4 kp.

4+4 kp. a láncszemívek fölé és most jön a kisebbik csücsök:
*1 lsz., 1 erp., 1 lsz., 1 erp., 3 lsz-ből pikó, 1 lsz. 1 erp., 1 lsz.,*

4 kp. a láncszemív fölé és most jön a levélnyél:

9 lsz., majd ezekbe visszafelé 8 kp., levegőszemmel (kúszószem) csatlakoztatni az előző sor erp.-be,

4 kp. a láncszemívre,

kisebbik csücsök még egyszer:
*1 lsz., 1 erp., 1 lsz., 1 erp., 3 lsz-ből pikó, 1 lsz. 1 erp., 1 lsz.,*

4 kp. a láncszemívre, sorzárás levegőszemmel.


Rövidítések:
lsz: láncszem
kp: kispálca
erp: 1 ráhajtásos pálca
krp: 2 ráhajtásos pálca

2012. szeptember 25.

A blokkolás fontosságát

három falevéllel illusztrálom.


Keményítettem is, blokkolás előtt 1 dl meleg vízben bő 2 evőkanál cukrot oldottam fel, hagytam, hogy a levélkék megszívják magukat és blokkoltam. Kicsit tartósabb az állaga, úgy hiszem.


Persze füzér lett belőle.


2012. szeptember 20.

Ki szereti a szürkét?

És a nyakmelegítőt? Én csak annyit mondok, ilyen kell nekem is!

A minta szerinti 93 szemmel kezdtem, így inkább dekoratív, kisebb szemszámmal viszont a téli ruhatár fontos darabja lehet.

Késő este készült el, mostam, törölközőn szárítottam (még száradhatott volna), délben átadtam, úgyhogy csak fázisfotó van, a többit tessék hozzáképzelni.


Minta: Present by Mademosille C
Fonal: Drops Nepal - sötét szürke 0506
65% gyapjú, 35% alpaka - 75m/50g
: 5.5 mm
Súly: 68 g

2012. szeptember 14.

Legyen színes,

és nagyon lyukacsos. Ennyi volt az instrukció, ez lett belőle.


Minta: 1. sor: tetszőleges hosszú láncszemsor (ez 134 szem). 2-5 sor: 1 kispálca 1 láncszem, 5. sor:  minden második kispálca közé 5 láncszem, a kispálcák az előzős sor láncszemeire kerülnek.
6. sortól: minden kispálca közé öt láncszem.
Fonal: Alize Bella - Fieszta -
100 % pamut - 180 m/50g
: 4.0 mm
Súly: 50 g

2012. szeptember 8.

A szezonnak lassan vége,

de a kamrapolcok már most tele vannak, idén nagyon jól ment a befőzés.


A sort az eper nyithatta volna, de az időjárás viszontagságait nem bírta, majd jövőre.

Az újfajta málnáról beszámoltam, nagyon ízlik, ezen felbátorodva idén a zselésítővel kísérleteztem.

Ribizli idén kétféle készült, a hagyományos zselét (hosszú főzés, passzírozás, cukor, dunszt) nagyon szeretjük, így főleg azt főztem, viszont kipróbáltam a zselésítős változatot is, friss és remegős, nagyon ízlik. Idén mag nélkül készült, jövőre lesz magos verzió is.

A meggy hagyományos befőzéséhez nem volt kedvem, a zselésítős változat viszont friss és a meggy eredeti ízét hozza, bár jövőre a zselésítővel kicsit óvatosabban bánok, a tasakon jelzettnél kevesebb is elég bele, inkább remegős legyen, mint kemény.
A meggyöntet mindenféle joghurthoz (ha marad télre) és fagyira szintén jó ötlet volt, ez biztosan marad a repertoárban.

A szeder érdekes eredményt hozott. Évek óta a hagyományos módon főzöm a lekvárt és passzírozom, mert nem szeretem maggal, most viszont kipróbáltam zselésítővel (frissen átnyomtam a szedret és a tasakon leírtak szerint főztem), és nem tudom eldönteni, hogy jó-e, ami annyit tesz, hogy idén elfogy, ehető, nem rossz, de a hagyományos vonalat fogom a jövőben folytatni.
Aztán a szezon végén valaki megkínált egy magos, zselésítős verzióval, és rájöttem, hogy a málnához hasonlóan csak át kell törni, jövőre így készítem. A hangsúly a hagyományos változaton lesz, de két-három üveg magos, zselésítős is tervbe van véve.

A sárgabarack sajnos szintén kimaradt, a tavaly főzöttből maradt pár üveg, azt kell beosztani a szezonban. A levendulás változatot nagyon szerettem volna kipróbálni, nem sikerült, viszont évek óta főzök csatnit ez alapján a recpet alapján, ami olyan alapos, hogy bármilyen csatninak neki lehet állni. A hagyományos befőzés bájáról itt sem szabad megfeledkezni: a sok alapanyagból a hosszú főzés eredményeképpen kevés üvegbe tölteni való marad, viszont nagyon finom!

Az idei év szenzációja számomra a citromos cukkinidzsem, szerintem csodálatos, ha jól sikerül. Az első változat tökéletes lett, de a kis mennyiség miatt mindössze két üveg, úgyhogy lelkesedésemben másnap egy újabb adagot készítettem.
A zöldségesnél nagyon megörültem, amikor megláttam a kb. 15 centis kis cukkiniket (mert idén cukkini se termett, katasztrófa!), hámozás után kettévágva viszont megállapítottam, ha kivágom a magház részét, nem marad belőle semmi, lereszeltem hát az egészet. A hibát valószínűleg itt követtem el, a magház részét ezentúl mindenképpen kivágom, mert ennek végül lett egy enyhe tök íze, ami már főzés közben is érződött az illatán, az első verziónál pedig se illatában, se ízében nem jelent meg a tök.
Próba még lesz, közepes, zsenge cukkini, kivágott magház és kicsit több citrom, nem is gondoltam volna, hogy a citrom húsa ilyen finom ízt tud adni! A második verzióba került egy kis gyömbér is, de meglepő módon semmi nem érződött, a következő adaghoz egy szép darab gyömbért veszek, citromos-gyömbéres dzsemet mindenképpen szeretnék.

A zakuszka is újdonság, bár főzés közben rájöttem, hasonlót már készítettem. Akkor a végeredmény padlizsános tésztaszósz lett, bár valami másnak indult, arra emlékszem, viszont semmi másra, így a recept a feledés homályába veszett. Ahány ház, annyi zakuszka, az enyémet a zöldséges pillanatnyi kínálata határozta meg (sok padlizsán, kevés paprika), jövőre igyekszem a recepthez igazodni.

A bazsalikomszirup nagyon fogy, végre bazsalikomom is bőven van, az újabb adag talán az ötödik lesz.

A szilvalekvár is megújult idén, korábban mindig sütőben készült, idén viszont nem termett szilvánk, a vásároltból viszont inkább főztem. Kétszer készült kisebb adag, az egyik szilva hagyományos volt, szinte azonnal pöfögni kezdett, a második kicsit levesebb volt, de besűrítettem, így az eredmény szinte azonos. Anyahajó szilvásgombóc ízű lekvárja nagyon megtetszett, két kisebb üveg készült is már egy nagyobb adagból kivéve, de nem fűszereztem elég bátran, újabb adag lesz ebből is.

Nem sok, mert már nincs se hely, se üveg.

2012. szeptember 4.

Újabban csak kötök és kötök,

a horgolás meg egyre inkább hiányzik. Úgy döntöttem, ezt az évet már a tanulásra szánom, de azért a sok kötés mellett most már horgolni is kell!

Elővettem a cataniás dobozomat, és ez lett a benne talált maradékokból.

Innen folytatom!

2012. szeptember 3.

A baklava (1.)

a sok-sok kipróbálásra váró recept között is az első tíz tagja, elsőként kipipálva!


A tésztája inkább Dolce Vitáéhoz van közel, a szirup pedig Chili&Vanília receptjéhez. Fahéjon kívül mindenképpen akartam szegfűszeggel is fűszerezni, erre pedig a legjobb módszer a szirup fűszerezése.
A szeletelést célszerű nem elfelejteni, de szükség szerint sütés után is kivitelezhető.

2012. szeptember 1.

Az Ecet és olaj blogot

úgy érzem, száz éve olvasom, bár az archívum alapján ez csak 2007 óta lehetséges. Az öt legkedvesebb gasztroblogom egyike (vagy három, igen, lehetséges), de kétségkívül a legszínesebb.

Phzs minden hónapban megírja, mit olvas, gyakran, ha valami jó filmet lát, mindig, ha egy újabb tuti szakácskönyvet vesz (a nemtutit is, de azt most nem találom), szereti Hollandiát, Julia Childot, Boterot (imádtam a Botero korszakát), és persze az angolokat, minden szempontból.

A recepteket a tarhonyás lecsótól a pannukakkuig vég nélkül sorolhatnám!

A kedvencek közül ami hirtelen eszembe jut: a kaporszósz, és itt a párja, a várólistás kapros húsgombóc,

a lesütött máj, amiből nagyon finom májkrémet is csináltam (végre, más recept sose sikerült),

a csíkos süti nálunk hatalmas karriert futott be, és külön bejegyzést érdemel, még ebben a hónapban, ha már Ecet és olaj hónap van!

Szintén várólistás a legegyszerűbb süti, a máktorta (én is gyakran csinálok ilyet, mármint hogy egy recept kétötödét veszem, inkább fogyjon el gyorsan, mint hogy napokig kerülgessem az utolsó szeletet).

Szintén nagy kedvenc az önmagát szószosító citromos sütemény és várólistás a csokis változata, meg a kolbászos papucs, hogy valami sós is legyen,

és a sörös marharagu, hogy a 47 egytálételből is kiemeljek valamit (és mert már megint csak a sütiket emlegetem), de nem sorolom tovább, rengeteg kedvenc és rengeteg várólistás van még, inkább nézzetek be hozzá.

A gasztrotúrát pedig ezennel megnyitom, és játékra hívok mindenkit, akinek van kedve hozzá. Szabályok nincsenek, mindenki maga döntse el, mit vállal, mennyit vállal, milyen területen túrázik és mennyi ideig tart a túra. Nem kell hozzá blog se, csak elhatározás.
Tőlem havonta egy ajánló bejegyzésre biztosan számíthattok a hónap elején, és egy beszámolóra a hónap végén, a három új recept megvalósítható célnak tűnik, meglátom, beszámolok róla!

Jó túrázást mindenkinek!


+ a kérdés pedig, hogy és a bloglistában miért nem szerepel joggal tehető fel, a válasz erre: mert azt írta ki, feed nem érzékelhető, most viszont megkérdezte, hogy mégis felveszem-e. felvettem, ott a legalján. ha valaki tud jobb megoldást, kérem, árulja el!