2012. november 30.

Gyermekkoromban a káposzta savanyításakor

az én dolgom volt a fűszerek szórása minden ledöngölt sor után. Két nagy marok só, egy kis marok bors, pár babérlevél, szeletke torma és birs, csíkokra vágott kaliforniai paprika. Rengeteg káposzta került a hordóba, és pár nap múlva már érezni lehetett az illatát. Állandóan kóstolgattuk, mikor lesz már jó, aztán hosszú hónapokig ettük. A hordó, a döngölő és a súlyként használt bazaltkocka is megvan még, de káposztát már nem savanyítunk benne.

Évekkel ezelőtt, amikor megláttam Dulminánál a savanyú káposzta receptjét (ami tulajdonképpen kovászolt káposzta), azonnal kipróbáltam és a mai napig rendszeresen készítem telente annyi különbséggel, hogy az enyémbe kerül minden rétegre pár szem bors és egy elfelezett babérlevél.


A 2 literes üvegben kicsivel több mint 2 kg káposzta fért jól megtömve. A lé a sózás miatt szépen ellepi, nekem csak a kenyér eltávolítása után kell általában felönteni egy kis forralt vízzel.
Töltött káposzta, székelykáposzta, rakott káposzta és Dulmina vega székelykáposztája (gerslivel rakott káposzta sütőben sütve) is ebből készül.

2012. november 27.

A méret a nyakmelegítőnél igenis fontos,

ha az ember azt szeretné, hogy melegítsen. Négy Present cowlt kötöttem mostanában, az elsőt a leírásban megadott 95 szemmel kezdve (a képen az alsó), ez 160 cm-es női alkatra bizony nagy.
A középső 8 szemmel kisebb és négyszer ismételtem a mintát, ez a magassága miatt már jóval melegebb. A legkisebbet 72 szemmel kezdtem, na ez szupermeleg!


Két nyakmelegítőt adok postára holnap Marisnak, a barátnőm pedig a hírt hallva rögtön felajánlotta a bögréjét kabátban, remélem, gyorsan elkelnek!


2012. november 24.

A csoki egy egészen más világ,

tudomány vagy boszorkányság, döntse el mindenki maga. Én pár kísérlet után beláttam, vagy komolyan elkezdek foglalkozni vele (néhány könyv, szakblogok, sok gyakorlás), vagy távolról csodálom. Utóbbi mellett döntöttem, így nekem marad a forró csoki és talán a csokitallér, ha végre megcsinálom.

A recept Joanne Harris A francia konyha című szakácskönyvéből van, kicsit csípős, kicsit fűszeres, pont így szeretem.


Vianne fűszeres forró csokoládéja

hozzávalók:
4 dl zsíros tej
10 dkg csokoládé (a minősége meghatározó)
1 csilipaprika félbevágva és kimagozva
fél rúd fahéj (nálam egy kis szerecsendió)
1/2 vaníliarúd hosszában félbevágva
cukor ízlés szerint

a díszítéshez:
tejszínhab
csoki vagy szerecsendió reszelék

A fahéj helyett én szerecsendiót használok, és a vaníliából is elég szerintem egy kis darabka. A zsíros tej egy francia számára valószínűleg más minőséget jelent, mint nálunk, úgyhogy én mindig löttyintek bele egy kis tejszínt.
A tejet összemelegítem a csilivel, a darabka szerecsendióval és a vaníliával, majd kicsit állni hagyom. A csilire mindig ügyelek, kiszámíthatatlan, van hogy teszek még hozzá, van hogy gyorsan kiveszem. A tejet pár percig állni hagyom, majd kiszedem a fűszereket és újra felmelegítem. Hozzáadom a felaprított csokoládét és addig keverem, amíg a felolvad.
Csészékbe töltöm, tejszínhabbal és frissen reszelt szerecsendióval díszítem.

2012. november 17.

Ez csak egy kis passzé,

és hihetetlen, hogy mi mindenre jó!

Ezzel már lehet kötni sapkát (Rib-knit Baby Hat), vállmelegítőt (Wide Rib Shrug), némi technikai tudással pedig nagyon szép kesztyűt.

A munka szélén keretet ad a mintának (Winter Berries), és a minta akár a sima is lehet.

Rengeteg variációja van, és mindegyik más karakter.

Már ezért megérte megtanulni kötni!



Na de mi lesz ez?

2012. november 10.

A megfelelő kötötűméret megtalálása

nem mindig egyszerű, pedig a végeredményt alapvetően befolyásolja. Ehhez a fonalhoz 2.5-3.0 az ajánlott méret, a nyakmelegítőt pedig 3.5-ös tűvel kötöttem, végül mégis túl szorosnak találtam és lebontottam.

Szép volt ugyan a kötéspróba és a készülő kötemény is, de végig ott motoszkált bennem, hogy valami nem egészen jó. Megkötöttem szinte az egészet, mire rájöttem, hogyan tudnék javítani rajta. A tanulság, hogy ezentúl az ajánlott tűméretet kevésbé veszem szigorúan. Most 4.0-es tűvel kötöm, sokkal puhább és lazább, hihetetlen, hogy egy ilyen apró váltás után milyen nagy a különbség! Persze az is számít, hogy ez nem pulóver, csak egy nyakmelegítő lesz.


A dolog jó oldala, hogy a 12 sor mindegyikén 130 ráhajtást kötöttem, és mind hibátlan lett, kezdek ráérezni, hogy működik! Ha elcsúszik a tűn a szem, már azt is át tudom venni (ilyenkor nálam a hátsó csomó csúszik előre és zavar be).

Ezen felbuzdulva az Elanor mintáját vettem alaposan szemügyre és teljesen meglepődtem, hogy ez a szépséges minta milyen egyszerű!
Egy aprócska dolgot nem értetettem, miért azt írja, hogy a két szemet hátul veszem össze (k2tog through the back loop), hiszen én mindig így csinálom. Megnéztem a Barka Kötősuliban, és lám, alapvetően elöl kell összevenni a két szemet (k2tog), ha hátul kell, azt külön jelölik. Önállóan alkalmazva ez semmilyen problémát nem jelentett, az Elanornál viszont ez az apró különbség adja ki a mintát.

Azon már túl vagyok, hogy két sima és két fordított van, és ezeket nem szerencsés keverni, de hogy a két szemet összevesz is kettő?! Remélem, csak kettő!

A képen alul az új első szálas ráhajtás (első szálas simával), felül ahogy én tanultam, hátsó szálas sima,és hátsó szálas ráhajtás. Így este ilyen a fotó.



Hátsó szálas ráhajtás

2012. november 6.

A hűvös reggeleket tartalmas reggelivel

ellensúlyozom, mostanában jobban fogy a kenyér, mint nyáron és persze kell rá valami krém is. A jól bevált régiek mellett van néhány új, amit ki lehetne próbálni.

Ami nagyon bevált:
  • még nagyon szép a rucola, a múlt héten is csináltam egy adag pestot, most friss dióval, nagyon finom, remélem, ebben a szép időben még tudok szedni
  • Limara tonhalas szendvicskrémje a hal kategória nyertese
  • a lesütött máj az Ecet és olajról, és az ebből készült májkrém, hiába sok, mindig elfogy
  • a töpörtyűkrém (hú de régen ettem!), ilyesmi, csak tejföl nélkül
  • juhtúróból készült krém (csak simán a juhtúró és a tejföl kikeverve is finom, ha van, teszek bele zöldfűszert, sót nem, mert a juhtúró elég sós)
  • a fehérbabos krémről ódákat tudnék zengeni, ha pépesre van turmixolva, akkor tényleg nem mondja meg senki, hogy miből van, ez egy új dimenzió, én sima pirítóssal szeretem, a crostini nekem már sok hozzá
  • a tökmagolaj friss tubicára csorgatva


Amit ki kellene próbálni:
  • a legrégibb talán a hummusz, a tahini volt a hiányzó elem, de már a házi változathoz is van recept, erre tényleg nagyon kíváncsi vagyok
  • a tojáskrém rengeteg változatban létezik, a Mézesmadzagon ez az uborkás, kapribogyós változat tetszett meg
  • a fetát nagyon szeretem, eddig csak tejföllel és sok-sok bazsalikommal kevertem, ez a krém egy kicsit összetettebb, ha mindent nem is teszek bele, de valami hasonló nagyon jó lenne a reggeli pirítósra
  • rillette, vagyis francia húspástétom, a kedvenc francia szakácskönyvemben régóta nézegetem a receptet, de pl. a Zsúrkenyéren is van hasonló



Az októberi Gasztrotúra listám pedig:

(5) kipróbáltam egy új vaníliás kifli receptet, de inkább visszatérek a régi receptemhez, azt viszont hozom, ha újra megsütöm, mert én nem sodrom, hanem szaggatom, sokkal gyorsabb

(6) a vargabélest anyukám emlegette mindig, milyen finomakat evett gyerekkorában a barátnőjénél. eddig néhány felejthető kísérletet tettem ez irányba, ezt a receptet meglátva viszont éreztem, hogy alakul, és tényleg, ez anyukám szerint is AZ!

(7) a csokis s'mores nálam a mályvacukor miatt került fel a listára, gasztroműsorokban igen lelkesen mártogatják forró csokiba, grillezik, kíváncsi lettem. egyszerű és gyorsan elkészül, kicsinek tűnik az adag, de éppen elég. mályvacukor kipipálva.

(8) eddig a buktát általában felesbe csináltam, felébe túró, felébe szilvalekvár került, Limara túrós batyuja után viszont azt mondom, a bukta lekváros, a túró viszont batyuba való


A nyertes pedig

akit a RANDOM.ORG segítségével sorsoltam




és világosszürke Present nyakmelegítőt nyert



Drops Nepal fonalból,


amit egyébként 5.5-ös tűvel köröttem


mindössze egy délután,


de három  hétig tartott, mire egy olyan fotót készítettem, 




amin nem egy formátlan szürke sáv látható



ERIKA


nyerte


Gratulálok!


Köszönöm mindenkinek, aki velem játszott!






2012. november 4.

A babatakaró mellé még gyorsan készült

egy kis sapka is, mert jelenleg Hannának minden ruhácskája nagy. Ezt az egyszerű sapkát már régen kinéztem, gyakorlatilag 3-3-as passzé síkban kötve, mert a 72 szemet körben nem tudtam körkötőtűvel kötni, az öt tűhöz pedig most nem volt kedvem. A sapi elsőre hibátlan lett, ami azért a sokszor bontott horgolt sapkák után bizony komoly sikerélmény!


A maradék fonalból azonos mintával kötöttem egy aprócska sálat is. Az I-cord technika megtanulására hirtelenjében nem volt időm, így a sapira csak sodortam egy megkötőt, a maradék pár méter fonalból lesz majd I-cord is, hamarosan. 


Fonal: Barka Felhő, 125m/50g
100% extra finom merino gyapjú,
: 4.0 mm
Súly: (sapka és sál együtt): 46 g