2014. június 30.

Vasárnap csak teljesítettem az ehavi

gasztrotúrát, pedig azt hittem, ez a hónap bukta lesz. Tobzoskát sütöttem olajbogyóval, sajttal és fokhagymával, némelyik inkább pillangóra hasonlít, meg a tetejét legközelebb lekenem tojással, de senki sem panaszkodott így sem.


Meggy és ribizli bespájzolva, málna már alig, mák begyűjtve. Az éjjel megjött az eső, majd 30 mm esett, minden virul, úgyhogy jöhet a július!

2014. június 29.

Mindig fura volt, hogy a könyvekben csak

hasonlított az én kerti kakukkfüvem a többire, úgy nagyjából, gondoltam is, hogy ki kellene deríteni, melyik a kakukkfüvek közül, mert talán mégse kerti, mint ahogy azt a nagyanyám állította. Aztán tavasszal rámírt valaki a facebookon, hogy ez nem csombor? Á, nem, van olyanom, évelő, hatalmas, szép kerek bokor, ez biztos kakukkfű. 
 

A Vadon termő és termesztett gyógynövények című vaskos szakirodalom egyébként a kakukkfűnél írja is népies elnevezésként a csombort, szóval ekkor még mindig biztos voltam benne, hogy az enyém valamilyen kakukkfű. A napokban azonban a kezembe került a Búvár zsebkönyvek közül a Fűszernövények, és ott végre teljes egészében beazonosítható volt az én kakukkfüvem, csak éppen csombor néven.

Annamari járatos a botanikában, megkérdeztem, úgyhogy hivatalossá vált, az én kakukkfüvem valójában borsikafű, vagyis csombor. Hurkafű, bécsi rozmaring, kerti izsópfű. A hurkafű a kedvencem, lehet, hogy ez után így hívom majd.

Szóval most szólok, hogy aki áprilisban kakukkfű magot kapott tőlem, csombort keressen a kertben. Remélem, mindenkinek illatozik már! 


Ez pedig (balra) a korábban borsikafűnek hitt (ez szerepelt a céduláján, sok évvel ezelőtti hiperes vásárlás) fűszernövény, azonosítása még folyamatban van. Mellette a dúsan virágzó szintén hiperes kakukkfű (a mezőn gyűjtöttől kicsit eltér, nyilván ez valami tömegtermesztésre szánt nemesítés). Szára kissé fásodó, erőteljes növekedésű (tavasszal megnyírtam, azért csak ekkora). Ha valakinek van ötlete, mi ez, kíváncsian várom. 

Egyébként meg írjatok rám, ha már nem kommenteltek nyilvánosan, ha valami furát írok. Hátha megint tanulok valamit.

2014. június 25.

Az idei év Isabell Kraemer éve,

a kötés szempontjából mindenképp. A Driftwood, a Ravello és a Paulie után most(anában, ha kötőtű kerül a kezembe) a Caramelt kötöm.
 

Azért valószínűleg beelőzi egy nyári pulcsi, ami most hordhatóbb darabnak tűnik, csak tudnám, hogy Ambiente, Jasseron, vagy egy nyáriasított Ravello legyen.


Több kép a ravelryn

2014. június 22.

Most jött el az az időszak,

amikor a borsó és málna leérőben van ugyan, de még szedni kell, valamint tetőzik a ribizli és meggy, szóval van munka bőven. Erre írta nemrég Juhmeli, hogy kezd a kert a fejére nőni. Naná. Közben határidős kötős munkám is lenne, hurrá. De a jövő hét talán már lazább lesz.

Fejtett és zacskózott borsó, borsóleves (mostanában krumplival és sárgarépa nélkül, csak sóval és borssal fűszerezve), vödörnyi szárazásra váró ribizli, meg ehhez hasonló érdekességek helyett hozok inkább pár virágot.

A kedvenc rózsám. Egy kisebb kertrendezés miatt át kellett ültetni, de megúszta. Most még közelebb van a bejárati ajtóhoz mint eddig, és nyári reggeleken ha kilépek rajta, megcsap az illata. Szenzációs!
Bimbósan vörös és sárga, majd a két szín narancssárgává olvad össze. Ez utóbbi színt sajnos nem nagyon tudom fotózni, de valami ilyesmi.


 

Imádom a kapor virágát, szerintem gyönyörű! Jó sok van belőle.


Némelyik muskotályzsálya másfél méteresre nőtt, pompás illattal töltik meg az egész kertet,

 

és folyton zümmögnek körülöttük ezek a hatalmas bogarak. Egy-egy pillanatra állnak csak meg, gondolom, felhörpintik, amit találnak, és már repülnek is tovább.


Az utolsó levendulás képem idén. Kötöttem pár kisebb csokrot, a java pedig már szárad. A levendulás kávé pedig nagyon finom!


A törökszegfű igazi színkavalkád. A rózsaszín és a barack árnyalatok lemaradtak, azokat még képzeljetek hozzá.

 

2014. június 20.

Úgy tűnik, újabb rekordot

állítottam fel, négy hónap alatt készült el a babatakaró. A pamut ideje viszont most jött el, ez igaz.


Minta: Diamond stitch blanket by Happy in Red
Fonal: Barka Kabala és Alize Bella vegyesen
: 3.5
Súly: 284 g
Méret: 62×80 cm (blokkolás után)

2014. június 13.

Az aktuális kedvencek jönnek-mennek,

de pirított kenyérkocka ősz óta mindig van itthon. Télen főleg krémleveshez, most pedig salátához használom. Sok paradicsom, sajt (feta, mozzarella) vagy tonhal, zöldfűszer (általában bazsalikom vagy borsmustár) és esetleg egy kis extra íz (lilahagyma vagy fokhagyma) minidig van otthon. 

A kenyér pedig legyen jól átsütve a sütőben (nem csak kicsit megpirítva), akkor sokáig ropogós marad. 


Ezek pedig a néha felbukkanó kedvencek:

Pizza: ritkán sütök, de akkor mindig fagyasztok le pizzalapot, aztán csak egy kis feltét kell rá és pár perc sütés után kész az ebéd.

Szilvás- és barackos gombóc: ha már nekiállok, dupla adagot gyúrok (2 kg főtt, áttört krumpli, 50 dkg liszt, 4 evőkanál olaj vagy zsír, 1 tojás - ez elhagyható, só), a nyers gombócok felét azonnal fagyasztom tálcán, ha keményre fagyott, zacskózom. Kiolvasztáskor arra kell ügyelni, hogy a gombóc ne olvadjon amorfra, főzéskor még legyen formája, és nem lesz vele gond.

Nagyon várom már, hogy valami tésztaszószt is csinálhassak, krémeset padlizsánból és sültpaprikából, vagy darabosat cukkiniből, padlizsánból sok paradicsommal, hűtőben mindegyik eláll 1-2 hétig (vagy tovább).

2014. június 11.

A fűszernövény is szezonális,

úgyhogy a snidling és a medvehagyma most pihen, de itt van már a kapor, a zsályát lassan vágni kell olyan nagy, és szedhető a kakukkfű. Az előző két alkalommal már mutattam a fűszernövényeim javát, lássuk mi maradt még. 

Rozmaring
Egy túlrozmaringozott brokkolileves után két évig rá se bírtam nézni, de mostanában újra barátok vagyunk. Sült krumplihoz gyakran, húsokhoz ritkábban használom, és van még benne lehetőség, az biztos, ráadásul az év nagy részében szedhető. A teleltetése évek óta nem sikerül. Ha kint hagyom és takarom, elfagy, ha leteszem a pincébe, tavaszra kipurcan. Ez tavaszi vétel, remélem, áttelel.


Menta
A kertben megtelepedett változattal nem tudtam megbarátkozni sem tea, sem fagyi formában. Rengeteg fajtája létezik, de semmi érdeklődést nem mutattam irántuk, mígnem kaptam egy cserép csokimentát Juhmelitől. A nevet hallottam már, de egészen eddig nem értettem a csoki és menta összefüggését, most azonban megvilágosodtam, ez pont az az illat, ami az After Eight csokiban is van. Még csak öntözgetem és szagolgatom hogy megerősödjön, aztán meglátom, lehet, hogy még egyszer nekifutok a fagyinak.


Citromfű
Már tavasszal szépen bokrosodik, amikor még alig zöld a kert, a nyár elején levágom, aztán újra hajt. A teáját egész évben iszom, bár ritkán, inkább csak a változatosság kedvéért.


Csalán
Elég kényes növény, nem telepedik meg akárhol, nitrogénben gazdag talaj kell neki, ugyanakkor igénytelennek tűnik. Nálunk a kerti melléképület árnyékos tövében él évek óta, idén pedig a korábbi komposztdomb körül is megjelent. Április közepén már szedtem egy adagot, a levágott növény újra kihajt.

Kamillát szeretnék vetni ősszel, ha kapok vetőmagot, citromfára vágyom évek óta, de a téli teleltetés miatt nem hiszem, hogy mostanában lesz, meg babérra, ami nem tűnik megvalósíthatatlan álomnak, csak éppen a közeli kertészetek nem árulják.
 
Az előző két bejegyzés: 

2014. június 6.

Hogy ne csak a munka

legyen mindig a kertben, most egy csokorra való virágot hozok. 


Gyerekkoromban utáltam a muskátlit, mostanra már megbarátkoztam vele, sőt, ezt megláttam és megszerettem (a Sparban úgy két hete). Főleg a színét, amit a fotó sajnos nem egészen ad vissza. Mélybordóba hajló magenta, valami egészen elképesztő.


Mindig bőven hozza a virágot ezt a kedves kis növény, de sajnos fogalmam sincs, hogy hívják.  
 

Az első két kála. Idén talán már lesz narancssárga is.  


Még bimbós muskotályzsálya. Nagyon sok van a kertben itt-ott, ahol nem nyom el semmit, maradhat. 


Az örök kedvenc, a levendula.
 
A cserjés margaréta kezd bokrosodni, és végre nyílik a rózsa, majd innen folytatom.

2014. június 3.

Az eper lassan leérik,

de már itt van helyette a málna.  A korábbi vihar megdöntötte, és a szokottnál gyengébb vesszők nehezen viselik a rengeteg málnát. Naponta szedem, málnalikőr biztosan lesz belőle, és ami nem fogy el frissen, az megy a mélyhűtőbe.
 
A rebarbarából szedtem még egy adagot, rendületlenül hozza a friss leveleket, ilyen szép töveim még soha nem voltak. Az eső azért kellene, nem olyan ropogós, mint a korábbi szedés. 


Az első borsóleves is elkészült már, innentől kezdve azt is rendszeresen kell szedni. A cukkini kikelt, ez a harmadik vetés, öntözgetem, remélem, ezeket már nem éri semmi. Május elején ennél szebb palántáim voltak. 


A május közepén vetett bokorbab viszont nem sok munkát fog adni, a felét lerágták a csigák. Az idei tavasz a csigáké, ez kétségtelen.
 
Virágzik a levendula, már nagyon vártam, nemsokára jön a rengeteg fehér pillangó


Közben kötök is, elég lassan haladok, de hamarosan azért mutatom. Befejeztem a horgolt babatakarót, most hétvégén nem volt időm blokkolni, talán majd most, ha tényleg meleg lesz, legalább gyorsan megszárad.