2014. június 6.

Hogy ne csak a munka

legyen mindig a kertben, most egy csokorra való virágot hozok. 


Gyerekkoromban utáltam a muskátlit, mostanra már megbarátkoztam vele, sőt, ezt megláttam és megszerettem (a Sparban úgy két hete). Főleg a színét, amit a fotó sajnos nem egészen ad vissza. Mélybordóba hajló magenta, valami egészen elképesztő.


Mindig bőven hozza a virágot ezt a kedves kis növény, de sajnos fogalmam sincs, hogy hívják.  
 

Az első két kála. Idén talán már lesz narancssárga is.  


Még bimbós muskotályzsálya. Nagyon sok van a kertben itt-ott, ahol nem nyom el semmit, maradhat. 


Az örök kedvenc, a levendula.
 
A cserjés margaréta kezd bokrosodni, és végre nyílik a rózsa, majd innen folytatom.

4 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Szépek a virágaid. Én szeretem a muskátlit, de minden évben kinyírom őket, idén nem is vettem (még).

A kis sárga kamcsatkai varjúháj, majd hasonlítsd össze vele.

Nálam a rózsákat veteményesben a virágbogarak és a rózsabogarak teljesen lezabálták, pedig egy 700 ml befőttes üveget már megtöltöttem velük.:( Na, majd a következő hullámban gyönyörködöm.

Jó munkát! Én most tépem fel a téli borsómat, de holnap locsolok is. Uborkát és tököket vetek, és ma tettem kukoricát is.

Jucus írta...

Hú, tényleg gyönyörű az a muskátli! Megint megörvendeztettél a virágaiddal, az a kála, az valami gyönyörűséges és a muskotályzsályád is. A levendula nálam is örök szerelem! Igazad is van, nem csak a kerti munka a fontos, hanem hogy maradjon idő kicsit élvezni is a szépségeket!

florentine írta...

Meli: kamcsatkai varjúháj? köszönöm :-) A ház előtt csak virág van, így azért könnyebb.
Nekem a paprikákat kell kiültetni a hétvégén, már hozza a virágot.

florentine írta...

Jucus: köszönöm :-)