Az idei évben a virágokra

fordítottam több figyelmet, és hiába a nagy meleg meg a kevés eső, szinte csak sikerekről tudok beszámolni.

Bársonyvirág

Egyértelműen az idei év legsikeresebb próbálkozása. Könnyen nevelhető belőle palánta és sok mindent kibír. A forró nyarat például, ha pedig kap egy esőt, rögtön ilyen szépen mutat. A csigarágta példány is és pár elszáradóban lévő is később tőből kihajtott. Rengeteg magot szedtem róla, jövőre is ültetek.

Ez a csoport pedig már szabadföldi vetés, a palántázott tövek kiültetése után szórtam el a magokat, most ezek a frissebb, szebb tövek, érdemes tehát több ütemben vetni. 

Sóvirág

Szép, és ha ránézek, mindig arra gondolok, ha nem ilyen forró és száraz a nyár, teltebb lenne. Tavasszal palántát neveltem, aztán kiültetve már lelassult a fejlődése és elég sok tő döntött úgy a nagy melegben hogy nem szökik szárba azonnal, úgyhogy jó része most virágzik. Jövőre színkeveréket veszek.

Hajnalka

Két zacskó hajnalkamagot vetettem, de az eredmény csak nyolc tő lett. Az áztatáson nagyon sok múlik, már akkor látható, melyik magot érdemes elültetni. A második kísérletnél már több volt a fény, a magok jó része egy nap alatt kicsírázott a vízben, úgyhogy nem érdemes korán ültetni. Nagyon nagy a gyökere, sok földet kíván, ennek megfelelő pohárba kell ültetni.

Kiültetve a forróságot rosszul tűrte, de legalább életben maradt. Augusztus közepéig nem is virágzott, és most is csak egy tő, amit a szomszéd locsolója elért (ő egész nyáron napközben is, bőven öntözött). A többi esténként kapott kannából, nyilván kevesebbet, ezek mostanra dús és szép lombot hoztak, de virágot nem. A hideg hajnalokat nem szereti, így sajnos sokáig már nem örülhetek neki. Jövőre jobban kell ügyelnem rá palántázáskor, és ha nem ilyen forró lesz a nyár*, bőven hoz majd virágot.

Esktike

Ezt a nyarat többszörösen megsínylette, idén alig van, jövőre nagyobb figyelmet kell fordítani rá. A nyár elején a kakukkmák teljesen elnyomta, pedig többször is kigyomláltam. Aztán jött a szárazság, ami szintén nem tett jót, úgyhogy mostanra tért magához az a pár tő, ami van. Az átültetést nem szereti (ahol dúsan hajtott, onnan ültettem át még kétleveles korban, de hetekig meg sem mozdultak ezek a tövek). A talajt viszont tavasszal meg kell lazítani, úgy tűnik, csak akkor csírázik ki az ősszel elhullott mag.

És a törökszegfű is gyönyörű volt a nyár elején.

* legyünk optimisták