Az eper lassan leérik,

de már itt van helyette a málna.  A korábbi vihar megdöntötte, és a szokottnál gyengébb vesszők nehezen viselik a rengeteg málnát. Naponta szedem, málnalikőr biztosan lesz belőle, és ami nem fogy el frissen, az megy a mélyhűtőbe.
 

A rebarbarából szedtem még egy adagot, rendületlenül hozza a friss leveleket, ilyen szép töveim még soha nem voltak. Az eső azért kellene, nem olyan ropogós, mint a korábbi szedés. 

Az első borsóleves is elkészült már, innentől kezdve azt is rendszeresen kell szedni. A cukkini kikelt, ez a harmadik vetés, öntözgetem, remélem, ezeket már nem éri semmi. Május elején ennél szebb palántáim voltak. 

A május közepén vetett bokorbab viszont nem sok munkát fog adni, a felét lerágták a csigák. Az idei tavasz a csigáké, ez kétségtelen.
 

Virágzik a levendula, már nagyon vártam, nemsokára jön a rengeteg fehér pillangó. 

Közben kötök is, elég lassan haladok, de hamarosan azért mutatom. Befejeztem a horgolt babatakarót, most hétvégén nem volt időm blokkolni, talán majd most, ha tényleg meleg lesz, legalább gyorsan megszárad.