úgyhogy ismét van értelme dolgozni a
kertben. Mostantól a másodvetésnek kell drukkolni, meg a második körös
paradicsomnak és paprikának, de előbb jöjjenek a virágok.
A dáliának hosszú története van, és ebben a történetben rengeteg
csiga és mindenféle földben élő, gyökeret rágó kertlakó szerepel. Az
idei újítás: cserepet, később kaspót, majd végül vödröt kaptak éjszakára, így a
csigáktól sikerült megóvni őket. Ez volt a múlt héten az első,
majd a héten pedig a fehér mutatta meg magát.
A kert leglilább/bordóbb színfoltja ez a kála. Nagyon tartós vágott virágként is.
Négy nagy, és egy kisebb dézsában 26 bimbót számoltam meg a szerelemvirágon, ez az első nyíló virág, a dömping jövő hétre várható.
Sötét narancs és mélybordó liliom is van, de nekem ez a kedvencem.
2 megjegyzés:
Úhhh, de gyönyörűek! Az első dália olyan, mint a régi házunkban volt otthon! A fehéred is csodás meg a liliom is! És az a kála, fantasztikus a színe! Szerelemvirág meg Anyunak volt, nekem (még) nincs.
Úgy néznek ki, ízlett nekik az eső!
Jucus, az eső csodát tesz! Hiába öntözök bármit, az nem az igazi.
Megjegyzés küldése