2014. július 30.

Ezt a kedves kis asztalkát nemrég

zsákmányoltam, és mivel a tetejére ráfért egy kis bútorápolás, végre kipróbáltam a jó ideje kinézett méhviaszos bútorápolót.

A kezdeti állapotról annyit, hogy elég fakó volt, bútorápolóért kiáltott, a mostani pedig kifogástalan.

Az időtetriszen talált bútorápolót (itt a bejegyzés) rekonstruáltam emlékezetből, úgyhogy az arányok mások, talán 1:5 és szobahőmérsékleten szilárd, de kenhető állagú. Használat előtt kicsit felmelegítettem, így még könnyebb vele dolgozni.*


Ez pedig az éjjeliszekrényem, amiről az olajozást sajnálták le, vagyis a tetejéről mindenképp, az ajtajának adtak rendesen, a többi részen csak hanyagul. Olívaolajjal (ha valakinek több ilyen bútora van: a lenolajat használják általában) átkentem, a tetejét alaposan, a többi részt az ajtó kivételével nagyjából, összesen kb. 1 evőkanál ment rá.

A kép ez után az első olajozás után készült. Egy hét várakozás után a tetejét újból átkentem olajjal (itt tartok most), várok pár napot és ezt is lekenem a méhviaszos ápolóval.

A méhviaszos ápolás után már nem lehet olajozni, nem szivárog be a fába, úgyhogy a sorrendre érdemes ügyelni.


Ez pedig itt az alapanyag, amivel szintén volt egy plusz köröm. Elég szennyezett állapotban kaptam a méhviaszt, nem akartam úgy tárolni, ezért két konzervdoboz és egy szűrésre alkalmas szálsűrűségű anyagdarab segítségével megtisztítottam.

A forró sütőben a rácson melegítettem (a közvetlen hő túl sok, a vízfürdő túl körülményes), majd a szűrőn keresztül átöntöttem egy tiszta konzervdobozba. Az alján semmi szennyeződés nem volt, úgyhogy mehetett a szilikonformába, amiből könnyen kivehető, miután megszilárdult.


A bútorápolóm pedig így néz ki. Az olaj minőségére érdemes ügyelni, és ha valaki igényli, pár csepp illóolajjal lehet illatosítani is a pasztát. A átkenés után pár napig érezhető a méhviasz illata.


*Amúgy a bejegyzés azon részét, miszerint fél évig áll el a hűtőben nem értem, sem az olívaolaj, sem a méhviasz nem ilyen romlékony, elég stabil keveréknek látom, úgyhogy én a kamrapolcon és szerintem fél évnél tovább fogom tárolni. 

4 megjegyzés:

anyahajó írta...

ez nagyon hasznos volt most nekem, köszönöm!

florentine írta...

örülök :-)

Zsuzsa írta...

Amiket a muffinformába öntöttél, azzal mi lesz? Egyébként nagyon tetszik az ötlet, felkerül a to do listámra :-)

florentine írta...

Zsuzsa, még nem tudom, ennyit kaptam , de most már szép tiszta és bármikor felhasználható