Az első rabarbaratövet

lassan tíz éve kaptam, azóta nevelgetem a kertben. A termesztéséről leírást akkoriban alig találtam, hasznosat főleg, később egy keveset, így ma  is szinte csak a saját tapasztalatok vannak.

 
Tavasszal nagyon korán kibújik a földből, először olyan, mintha jó nagy tojások nőnének, aztán egyszer csak megjelennek a levelek. Hidegtűrő, nálunk jóval északabbra is megterem, úgyhogy a téli takarásával nem kell törődni. Késő ősszel eldobja a leveleit (megsárgul és elpusztul), és teljesen behúzódik a földbe.

Nálunk kötött, humuszban szegény a talaj, ezen megél, de feltételezem, nem ez az optimális talajigénye. Néha-néha kap egy kis zöldtrágyát, ennyi a tápanyag utánpótlás. Bálint gazda szerint szereti a tápanyagokkal bőségesen ellátott talajt, na de ki nem?! Egyébként meg nincs és kész!

A virága gyönyörű, egyik évben meghagytam, de nagyon sok energiát emészt fel a kinevelése, ezért inkább tőben eltávolítom. 

Fogyasztáshoz a levélnyelet inkább kitörni kell, mint vágni, húzni és kicsit forgatni, könnyen kitörik. Pár levelet lehet így eltávolítani a növény nagyságától függően, de bőven maradjon, nem szereti, ha nagyon meg van tépve.

Mivel hatalmas maga a növény és főleg a levelei, így nyilván sokat párologtat. Pár éve a száraz melegben öntöztem, mert nagyon lankadt volt, és minél többet öntöztem, annál rosszabbul nézett ki. Akkor olvastam, hogy a pangó talajvizet nem bírja. Az öntözéssel majdnem kipusztítottam, úgyhogy már egyáltalán nem öntözöm.

Szaporítása tőosztásról a legegyszerűbb. Mivel kifejezetten igénytelen növényként tartják nyilván, most két tő került a kertnek abba a sarkába, ahol más nem nagyon van, meglátom, hogy érzi magát. Idén és jövőre a nagyságtól függően nem lehet erről szedni, várni kell, hogy a növény megerősödjön.

Mindenhol a piros rebarbarát látni, nagyon szép és gusztusos, persze én is szerettem volna, így vettem magot. A szabadföldi vagy ki se kelt, vagy gyorsan elpusztult, később a cserépbe ültetett maradt meg. Őszre megerősödött annyira, hogy ki lehetett ültetni, a földben áttelelt, majd a következő évben szépen növekedett.
Most három éves, idén először szedtem róla. Masszívan zöld, viszont a növény maga sokkal erőteljesebb, mint a régi, amit kaptam. A levélnyele kb. négyszer olyan vastag, harsányabb, ropogósabb, úgyhogy ez inkább állományfrissítés volt mint választékbővítés. Ezt tovább szaporítani tőosztással pár év múlva lehet.

A régi tövek.

A levendula metszett részén pedig megjelentek az első hajtások! A képen a bal fölső sarokban a kis gömb a metszett rész. Élénkebb a zöldje, vastagabbak a hajtásai, tömör és egészséges.