Amikor a csomagolópartiról olvastam

A minimalisták című könyvben, azt hittem, én ilyet soha. Pedig de, vagyis majdnem, ráadásul évek óta! Csak nem tudtam, hogy ez a csomagolóparti. A munkahelyemen minden év augusztusában le kell csupaszítanom a hatalmas íróasztalomat, de teljesen. 

Korábban egyszerűen összecsomagoltam mindent, elraktam szem elől, aztán amikor lehetett, az összes kacatot, már nem aktuális iratokat és mindent, ami ott parkolt már egy ideje, szépen visszaraktam. Idén viszont rájöttem, ez maga a csomagolóparti, úgyhogy ki is használtam az alkalmat, és az asztalom tartalmának 90% nem került vissza az elmúlt négy hétben. 

A maradékot átnéztem, ami még kell, a helyére került (ami nem az íróasztalom teteje), a többit pedig kidobtam. A fiókjaimat is átnéztem, az arány hasonló, az ott lapuló dolgok túlnyomó többsége vagy a helyére, vagy a kukába került. Mostantól pedig ügyelek, hogy ne halmozódjon fel újabb kupac. Időnként átnézem, mi parkol nálam, és ha szükséges, marad, ha nem, a helyére kerül.

És van még pár újabb minimalista apróságom. 

Anyagok vásárlása és felhasználása terén már ügyesebb vagyok, nem halmozok (hm. mondjuk olyan mértékben, mint a fonalaknál). A levendulapárnák például a táskák leeső csíkjaiból készültek, így a régi darabok az utolsó centiig elfogytak. És ha belegondolok, nagyon sok olyan anyagom van, amit már elhasználtam. Az anyagmaradékokat ebben a dobozban tárolom és itt nézek körül először, ha  apró darabra van szükségem.

A mélyhűtő aktuális készletének apasztásában is előre léptem a nyáron. A meggyet eddig mindig elfelejtettem, pedig abból mindig sok van, tehát sok helyet is foglal. Gyümölcsleves készült persze párszor eddig is nyaranta, de zöme télre maradt, ami viszont nem jó. Süteménybe sok volt a maradék, gyümölcslevest pedig télen nem főzök. Idén a meggyes rétes volt a varászszó, a nagy melegben gyorsan elkészült, a helyére pedig idén tök, szilva és barack került. A málna is fogy, csak a ribizli alig. Gyümölcslevesbe csempésztem néha pár marékkal, de a nagy részéből zabpelyhes morzsa lesz a télen. Kíváncsi vagyok, a mélyhűtőt mikor tudom kihúzni. Idén a meggyszezon előtt egy hónappal, remélem, jövőre ennél korábban.

Nem vagyok nagy dokumentáló, és az idén már kísérletet sem tettem arra, hogy számoljam, hány meggy, ribizli vagy tök került be a mélyhűtőbe, sokkal fontosabb, hogy mi és mennyi van mondjuk decemberben, amikor már jó esetben megfogyatkozott, és hogy lehet a maradékkal úgy gazdálkodni, hogy minél előbb elfogyjon. Szóval majd decemberben (be)számolok.

Az ajándékvásárlás szintén nehéz kérdés. A legdrágább az utolsó pillanatban vásárolt, ráadásul olyankor már bármit megveszek. Általában ha meglátok valami ajándéknak valót, megveszem, elteszem, aztán ha jön az alkalom, már csak be kell csomagolni. Amióta előkerült egy kinőtt állatfigurás papucs, már fix helye van az előre megvásárolt ajándékoknak, és ezzel pl. a hova is tettem a sztorikockát elnevezésű keresőakció is megszűnt. Izgalmas volt, elismerem, de hiányozni nem fog. Nálunk most szezon van, szeptember, október születésnap, november névnap. A szeptemberiek már megvannak és ha megyek valahova, nyitott szemmel járok, remélem, időben be tudok szerezni mindent.