Tegnap ettem az idei első borsólevest a frissen szedett borsóból, a szokásos tarhonyás változat készült, (ha valaki nem ismeri: a tarhonya a levestészta, szóval a végén beleszór, puhára főz), szerintem megunhatatlan!
Most a cukkinire várok leginkább, bár még messze a saját termés! Ha zsenge, annyira semleges az íze, hogy a levestől a süteményig mindenbe jó! Idén ezt a ezt a lasagnet és ezt a lepényt akarom kipróbálni.
Fűszeres Eszternél találtam egy sült padlizsánt, nagyon megtetszett.
Régen ettem sült csirkét, és Zsuzsa most eszembe juttatta, hogy a sóburokban sült csirkét se sütöttem még meg (Jamie receptjét néztem ki jó ideje, itt olvasható magyarul).
Clafoutis. Volt már egy kísérletem ezzel a fura palacsintával, de adok neki még egy esélyt. Chili&Vaniliának lehet igaza, mindenkinek ki kell kísérleteznie a maga receptjét. Cseresznyével vagy meggyel fogom kipróbálni, Ch&V receptje itt olvasható, Lilahangya csokis változata pedig itt.
A májusban kipróbáltak közül
(28) az indiai töltött cukkini mindent visz! A krémsajt és a kuszkusz pedig annyira jó tölteléknek, hogy egyszerre beindult a fantáziám. A curry pasta helyett lehet fűszerezni friss kaporral, kakukkfűvel, zsályával is akár.
(29) A zsályás csirke és a zsálya úgy általában nagyon bejött!
(30) Az eperlikőrt még csak rázogatom, egy hónap múlva lesz kóstolható. A málnalikőr szerintem frenetikus, aki szereti a likőrt, ne hagyja ki!
(31) A bodzás almadzsemről itt írtam. A napokban többször esett, az első szedésből készült a legfinomabb bodzaszörp, a második adag dzsemet már a szörpből csináltam.
(32) A zabpelyhes keksz pedig olyan finom, hogy háromszor sütöttem egymás után.
5 megjegyzés:
Szombaton a Népemnek cseresznyés palacsintát sütöttem Felcsúton - csak simán valamivel sűrűbb tésztát kevertem a szokásosnál, beleszórtam a magozott-felezett cserkót, megsütöttem, fahéjas porcukorral istenkirály volt -, de haza is hoztam belőle. Gondoltam, kéne sütni clafoutist. Aha. A cseresznye valahogy elpárolgott, most drukkolok, hogy most szombaton még tudjak szedni valamennyit, aztán hátha :-D
Borsóleves nálunk is volt, én a grízgaluskával kínlódom évek óta, most majdnem jó lett (vagy kemény, vagy ronda, más opció nemigen van, ez alkalommal inkább kissé ronda volt, még ez a jobbik eset).
Ez a palacsinta egyelőre kifog rajtam, még keresem hozzá a jó receptet. Ehhez mondjuk egynél több kísérlet kellene, de most talán nekiállok. Nekünk kései cseresznyénk van, még nem érik, úgyhogy én még böngészhetem a recepteket.
A grízgaluskát én összekeverés után teáskanállal szaggatom. Egy csíkot kivágok a halomból, ez a forró levesbe mártva lejön a kanálról és jöhet a következő. Mivel nem pihentetett/dagasztott a gríz, jó nagyra dagad.
Én pihentetem, különben mindig kemény marad a közepe :-/ De amúgy utána én is teáskanállal szaggatom. Most nem lett kemény a közepe, cserébe ronda amorf lett, és szétfőtt kissé.
A palacsintánál én már feladtam, hogy meglesz valaha a tuti recept... Lényeg, hogy ki tudjam sütni a tésztát, oszt' jóvan. A Nép megeszi, hálistennek nem méricskélik a vastagságát :-D
Szia! Néha én is olvaslak, és most nem bírom ki hozzászólás nélkül: a Stahl-féle clafoutis receptet próbáltad már? Nálunk szereti a család, igaz, édességben nem válogatósak ;)
Zsuzsi :-D
igen, azt próbáltam, az nekem túl remegős lett
Megjegyzés küldése