Elronthatatlan diós-mákos bejgli néven kaptam egy fecnin, és persze a neten is megtaláltam, pl. itt és itt. A recept szövege mindenhol megegyezik, én is azt másolom be, ez tényleg ilyen egyszerű!
Hozzávalók
a tésztához: 60 dkg liszt, 30 dkg főtt, áttört burgonya, 25 dkg sütőmargarin (nálam vaj), 20 dkg cukor, csipetnyi só, 1 dl tejföl, 1 dl meleg tejben futtatott
1 dkg élesztő (én csak belemorzsolom, de a tej tényleg belekerül);
a töltelékhez: 30-30 dkg mák és dió, 45 dkg cukor (citrom- vagy narancshéjjal, mazsolával, vaníliás cukorral, rummal ízesítve)
Elkészítés
A tésztához az összes hozzávalót összegyúrjuk, majd három adagra osztjuk (kettő vagy négy). A töltelékhez a cukrot kevés vízben felfőzzük, összekeverjük az ízesítőkkel, és megtöltjük vele a tésztát. Kizsírozott tepsibe tesszük, tojássárgájával megkenjük, fél órát hideg helyen szikkasztjuk, majd másodszor is bekenjük tojássárgájával. Előmelegített sütőben 180 fokon 45 percig sütjük. A burgonya miatt sokáig friss marad, nem szárad meg.
És a kiegészítés
A töltelék elkészítésével kell kezdeni, mert a tésztát csak a már kihűlt töltelékkel szabad megtölteni. Cukrot jóval kevesebbet teszek bele, viszont a diósba mindig kerül apróra vágott birssajt, a mákosba pedig mazsola, ami szintén édes.
Fontos, hogy az állaga enyhén morzsálódó legyen, mert a túl nedves tölteléktől megreped a bejgli. (Ami nem zavar, csak a mákos elfogyott, mire fotózhattam volna.) Ha túl lágy lett a töltelék, darált keksszel hozom helyre.
Szóval töltelék, tészta összegyúr, kinyújt és megtölt. A tésztát mindig megszurkálom, hogy a keletkező gőzök távozni tudjanak, és a fél órás hideg helyen szikkasztás is annyi, amennyi idő alatt rászárad a tojás (most úgy egy bő óra volt és a hideg hely fontos!). Fokra nem tudom beállítani a sütőt, de szerintem az enyém nem volt 180 fokos, inkább közepes láng, vagy gyenge közepes, és nálam majdnem egy óra alatt sült ilyen szép barnára.
A töltelékhez további ötleteket itt, a megjegyzések között találtok.
A kiegészítés kiegészítése:
A cukorsziruphoz elég 3-4 evőkanál víz, akkor jó, ha az edényből kiöntve az oldalán visszadermed a cukor.
A töltelékhez a nehezen elkeverhető ízesítőket (pl. citrom-és narancshéj, fahéj) az ízesítőket érdemes a sziruphoz adni.
Kenéskor a sárgájához mindig adok egy kevés (1/2 evőkanál) fehérjét (szétválaszt, fehérje külön kicsit felver, visszaönt), hogy könnyebben lehessen kenni.
A 60 dkg dióhoz 25 dkg cukort és 12 dkg apróra kockázott birssajt, a mákhoz pedig 30 dkg cukrot adtam.
6 megjegyzés:
A fotón gyönyörű. Bizonyára finom is. Nem akarok ...nem is tudom..., hiszen ha jó így, akkor rendben.
Mégis: csak ötletként. Én ebben az esetben nem főzöm a mákot. Almát reszelek,beigliként 2-3-at, mielőtt keverem dióval, mákkal kicsavarom a levét. Egy kanál fanyar sárgabaracklekvár, egy kanál méz, 15 deka porcukor (két rúdhoz), a mákoshoz citromhéj, a dióshoz narancshéj és fahéj.
Ennyi.Ez is csak egy ötlet...
Beáta, én se főzöm. A cukrot forró tejben oldom fel, ezt öntöm a dióra és a mákra, attól viszont meleg lesz.
A töltelék ízesítése kb. stimmel:-) A mákhoz én is teszek egy kis reszelt almát, ami persze nagyon nedves, úgyhogy alaposan kicsavarom, és egy kis fahéjat, mert a mákos sütibe szerintem mindig kell egy kis fahéj is.
Köszi a receptet, olyan jó, hogy hozzátetted a tapasztalataid, leírtam! Szerintem ki fogom próbálni!
Jucus, remélem, ízleni fog! Na és közben eszembe jutott, hogy vízzel csináltam a töltelékhez a szirupot, nem tejjel.
Köszönöm a receptet, kipróbáltam, a család nem tudott betelni vele. Csonka héten újból meg kellett sütnöm.:)
Tényleg elronthatatlan és nagyon finom!
Még egyszer nagyon köszönöm, hogy megosztottad, a receptet megtartom és engedelmeddel terjesztem.:)
Egy új olvasód
Kedves Bogyó, ennek őszintén örülök!
Megjegyzés küldése