Néhány kerti kedvenc

szinte semmi gondoskodást nem igényel. Magot érlel és a következő évben kikel, aztán csak le kell szedni a javát.

A kapor minden évben gyönyörű. A szezon rövid, június közepére már megvastagszik a szára, eltűnik a levele, megsárgul és magot érlel. Ez a felmagzott, megkeményedett kapor uborkába és tökfőzelékbe jó, kapormártásba, kapros túrógombócba viszont már nem.

Ez még a köztes állapot, zöld levelekkel és bimbós virágzattal. 

Ez viszont már virágba borult.

A kakukkfű szintén nem igényel gondoskodást, minden évben szépen fejlődik. Kifejezetten igénytelen növény, akár a kövek között is megél. Fontos gyógy- és fűszernövény, több típusa van, ez a magok érlelése után megfásodik és elpusztul.

Párnás változata vadon nő és már most virágzik.

A Új-zélandi spenót szintén elhullajtja a magját és tavasszal szépen kel. Későbbi, mint a sima változata és a fagyokig szedhető. A szárazságot nem bírja, olyankor csak lapít, de ha kap egy kis esőt, ismét harsány zöld színben pompázik.

Nem ilyen egyszerű eset a bazsalikom, amit ugyan többször vetettem, de a hideg hajnalok miatt nem nagyon fejlődik. Vagy két hete szegény fényképezőgépem nem tudott rá fókuszálni, olyan pici volt, most már simán csak nyamvadt. A jóval korábbi, cserepes ültetés pedig már elvirágzott, levele alig, bár az nem a növény hibája, egyszerűen csak elfogyott. Vetettem tárkonyt, de ki se kelt, igaz, így gondoskodni sem kell róla.

A zsályám alakul. Ezt tavaly tavasszal vettem és azonnal ki lett ültetve. A korábbit cserépben hagytam és a telet a pincében töltötte, de ott olyan korán hajtani kezdett, hogy mire ki lehetett volna vinni, elpusztult. Tavasszal két hosszú ága volt és a rengeteg friss hajtás a földig húzta, úgyhogy visszavágtam, így egész formás lett. Nekem kicsit furcsa, sima szürkét akartam venni, de tavaly csak ezt az arany változatot kaptam, amit mostanában dísznövényként is látni a tereken.

Ezeket a növényeket tavaly augusztusban ültették ki nálunk a városban. Később még párszor megöntözték őket, de aztán magukra hagyták, mégis milyen szépek.

A borsmustár (rucola) olyan gyorsan virágba borult, hogy észre se vettem. Megvárom, amíg megérleli a magokat, begyűjtöm (mert különben képes, és minden szeme kikel) és felhúzkodom. A friss már kel, mert ez a virágzás után szintén el fog pusztulni.