Tavasz végén először mindig cserépbe vetek, hogy addig is legyen, amíg a kinti megnő, de a szabadföldi vetések idén sokáig ki se keltek, mert hűvösek voltak az éjszakák, aztán jött a nagy meleg, és az alig valamekkora növény levelei fakulni kezdtek és azonnal virágba borult.
Ezt látva balkonládába is vetettem, amit az időjárásnak megfelelően árnyékba is, napra is tudok, tenni, könnyebb öntözni és végre gyönyörű! A bazsalikomnak sok fajtája van, én ezt a nagy levelűt szeretem, bár megindokolni csak azzal tudom, hogy szerintem ez a legszebb.
És néhány konyhai tapasztalat: a pesto állítólag nem romlik meg, de az én első pestoim bizony gyorsan penészedtek, hiába öntöttem olajat a tetejére és töröltem le az üveg oldalát. Aztán Locatelli könyvében olvastam, hogy pestot mindig csak zsenge, és persze friss levélből szabad csinálni, mert a virágba borult már túlérett. Mióta ügyelek erre, egyszer sem romlott meg.
Azt pedig, hogy a bazsalikomnak nemcsak a levele, hanem a szára is ízletes, egy gaszroműsorban láttam. Én most a virágzó részeket és a rajta lévő leveleket egészben felhasználva főztem paradicsomlevest, cukkinis, padlizsános ragut, paradicsomszószos csirkét és szirupot, tényleg nagyon sok ízanyag van
ezekben is, nagyon finomak lettek.
2 megjegyzés:
Ó, bazsalikom... Én is nagyon szeretem, legjobban paradicsomhoz, kicsi olajjal, borssal. Nekem erkélyen van cserépben, és szeretheti a helyet, mert idén gyönyörű lett.
én is az idén fogadtam meg, hogy szabadföldi termesztés helyett áttérek a nagy edényekre, legalábbis a fűszernövényekkel. sokkal szebb, üdébb szerintem is. gyönyörű a bazsalikomod!
Megjegyzés küldése