És a mosogatórongy még mindig

mos. Na ez kb. úgy hangzik, mint egy vacak reklám, de jobbat írjanak a kreatívok. Kicsit elszíneződött, amiben nagy szerepe volt, hogy megsikáltam vele egy olyan tepsit, ami még a nagyanyámé volt, és ha már azt sütőpapír nélkül nem használom, akkor talán a mosirongyommal se kellett volna nekiállni. A fonal szerkezetileg bírta ugyan, de foltos lett, ami azért szép lassan kopik, nemsokára olyan lesz, mint újkorában:-) Sérülés semmi, de arra mindig ügyelek, hogy a kés élét, reszelő élét nem ezzel tisztítom.

Az eredeti ajánlásban szereplő kezelési útmutató szerint ugyan 30°C-on és kíméletesen mosható kézzel és géppel, de mosogatni nyilván nem kézmeleg vízben mosogatok, tehát a meleg vizet jól bírja. A fehérítés a színének nem tesz jót, ez egyértelmű, szükség szerintem nincs is rá. A gépi szárítás, vasalás, vegytisztítás egy mosogatórongynál nem nagyon jön szóba. Gépben még nem mostam, a kísérlet kedvéért már terveztem, de mindig elmaradt, nem látom igazán szükségét.
A mosogatás végén minden alkalommal átmosom tiszta vízben mosogatószerrel, kicsavarom és a mosogató szélére teszem, hogy meg tudjon száradni. A száradást pl. a hasonló fürdőszobai kesztyűknél azért ajánlják, mert a nedves közegben tudnak megtelepedni benne a baktériumok, és ettől pl. büdösödik. Arra tehát ügyelni kell, hogy két használat között kiszáradjon, de ha ez működik, akkor tartós lesz. A zsírosodás problémát felvetette valaki, az enyém egyáltalán nem zsírosodik.
November közepe óta használom, most már négy hónapos, és még mindig nem fordult meg a fejemben, hogy le kellene cserélni, arra, hogy ilyen jól bírja a strapát, nem is számítottam. És a mosirongy erényeinek taglalása végén egy új távlat: a nemezelt edényfogó. Nagyon tetszik az ötlet!

Ez pedig már a harmadik, immár rizsmintával keretezett (hurrá!) és lyukacsos (csipkének azért nem nevezném) mosogatórongyom. Néhány hibát itt is elkövettem, látszik is. Rögtön az első, hogy azt hittem, az öt sor egyenlő az öt szemmel, vagyis hogy a kezdő öt sor és a mosogatórongy oldalán lévő öt szem arányos lesz. A második hiba, hogy az öt páratlan, tehát ott nem kezdhettem volna a mintát.

Rizsmintánál ugyan nem lőttem nagy bakot, mivel a színe és a visszája egyforma, viszont ez volt az alapvető oka, hogy végül fordítva láncoltam le. Észrevettem ugyan a hibát, hogy a visszája van felém, és a ficak (a felszedett szemek vége/a fonal eleje ami kötés közben ficánkol, a szakszót nem tudom) sincs jó helyen, de este 11 óra körül úgy döntöttem, hogy be akarom fejezni és egy mosogatórongy esetében a leláncolás iránya nem kardinális kérdés. A Kötősuliban viszont erre is van megoldás, a leláncolásnak is két iránya van, na már ezt is tudom!

Szóval ebben a hónapban kipipálhatom a rizsmintát, aminek a gyakorlása többszörösen is hasznosnak bizonyult, a csipkekötés alapjait, a szemfelszedést és az öt tűvel kötést. A következő hónapban az alapok gyakorlása következik, most úgy tervezem.