2015. május 30.

Hány táskával lennétek boldogok?

De komolyan! Mennyi kell hogy mindig legyen egy, amit szívesen felkap az ember? Az elmúlt években sokszor jó lett volna, ha van még legalább egy másik, főleg nyáron valami színes. Szóval szeretnék még párat, hogy hányat? Meglátjuk! (Az eddigiekből az első csíkos és ez az enyém, a többit elajándékoztam.) A bevásárlók után pedig most már szeretnék válltáskát is varrni.


Nem akarom elárasztani ezt a bejegyzést linkekkel, úgyhogy most mutatom a legújabb kedvencemet, aztán holnaptól a facebookon hozok naponta egyet-egyet. Még harminc biztos van.

2015. május 26.

Az esővel beindult végre

az élet, és nemcsak a kertben, hanem a konyhában is. Rengeteg rebarbarát szedtem (sütöttem rebarbarás puddingot és tettem a mélyhűtőbe) az eperrel megkezdődött a befőzés, elfogyott az első üveg bodzaszörp, szedhető a spenót (végre süthettem spenótos lasagnet), és szedhető a borsó is, bár egyelőre csak leves mennyiségben.

A díszpipacs lekerült a színről, és átvette a helyét a cserjés margaréta. Nyílnak az első bársonyvirágok is. Jövőre többet ültetek, és megnézem, milyen változatai vannak. 


Bébi már a sárgarépa (az a kevés, ami van), a sok kaprot (kapros túrógombóc is lesz a héten) húzgálva kijött egy abból is.

A paradicsomot lombtrágyáztam, így talán előbb magához tér, karóztam (egy pl. teljesen kidőlt, pár elmozdult) és kötöztem, gyomláltam (csak a legszükségesebbet, mert folyamatosan esik), leszedtem pár krumplibogarat a krumpliról, már bimbós az is, jókor jött az eső.

2015. május 23.

Pöttyös verzió is készült,

a pöttyöknek* sehogy sem tudok ellenállni.


Az anyag és a minta puritánsága egy kis díszítésre sarkallt volna (mondjuk így, vagy úgy, vagy amúgy), de aztán elvetettem, legyen ez a nemes egyszerűséggel kategória képviselője.



*igen, a két Timi jól tippelt az fb-n

2015. május 19.

A múlt heti helyzetjelentést követően

éjjel esett 8 mm eső, ami a semminél éppen csak több, de kiültettem minden palántát. Képek nincsenek, majd ha túlélik, Mici viszont mindig szép, nézegessük inkább őt.


A paradicsomot főleg nem fotóztam, a nyugalom megzavarására alkalmas képek lennének, az enyémet legalábbis megzavarja minden reggel és este, amikor megnézem őket. A kiültetett 30 tőből 5 már elpusztult, 5 élet és halál között, a többi simán szánalmas, és bármi lehet belőle. Bár néha úgy érzem, leginkább semmi. (Tavaly szépek voltak, itt mutattam.)

Idén viszont a paprikám szép (tavaly meg a paprikával volt gond), szóval a paradicsomokat valószínűleg már ki kellett volna ültetni, de hova, ha betonkemény a föld és sivatagi az éghajlat?

A bársonyvirág és a szárzeller jól bírta a tejesdobozt és a kiültetés nem viselte meg őket. A bársonyvirág bimbós, kíváncsian várom, milyen virágot hoz.

Cseresznye alig lesz, a korai sárgabarack viszont tele apró gyümölccsel, pedig azon a héten, amikor virágzott, hideg és szeles idő volt. Ki érti ezt? A fűszerkertem új szerzeménye a lestyán (egy jó nagy tövet kaptam) szépen megeredt.

Az eper már érik, de olyan apró, hogy büntetés szedni. A sok és apró nem éppen jó párosítás, ha eperről van szó. (Itt egy tavalyi fotó, sok és szép volt.)

A dáliák is szépek. Kevés a csiga, így idén az éjszaki vödrös dáliamentő akció elmaradt (itt meséltem róla). A kedvenc rózsámon 16 bimbót számoltam meg, de még az átültetett töveken is van 4-5. Egy erősen gondolkodott, hogy megmaradjon-e (száradt és a vágási felülete az épnek tűnő részen is barnás volt), de már az is hajt. 

2015. május 13.

A palánták már kikívánkoznának,

ültetném is őket, de akkora a szárazság, hogy lehetetlen. Az elmúlt hetekben nálunk semmi eső nem esett, úgyhogy így néz ki a kert:


A paradicsom szépen megnőtt,


bokorrá fejlődött a bársonyvirág,


és erősödik a szárzeller. 


Kibújt a fészekbe vetett sütőtök és a cukkini, és pont egy hét kellett  a göbcukkininek, hogy ilyen szép legyen (elfelejtettem magot venni, ezért került cserépbe). Háttérben a sóvirág már szinte összeér.


A korai borsó virágzik, de a Zsuzsi olyan ritka, mint a cirkuszkerítés.  Éppen csak szedhető lett a rucola, de máris hozza a virágot. Sorol a sárgarépa és a petrezselyem, bimbósak az átültetett rózsák és a málna. Mutatja már magát a meggy, a cseresznye és a kajszi, bogyósodik a ribizli.

Idén az eper olyan dúsan virágzott, hogy szinte fehér volt az ágyás, de elfogyott az esővíz, amivel öntözgettük a veteményest és mindent, ami fontos, úgyhogy már csak egy kiadós esőben bízom. 

2015. május 5.

Az első táskát csak gyorsan

összevarrtam,  mert nagyon tudni akartam, menni fog-e ez nekem*, aztán a másodiknál már figyeltem az apró részletekre. Sok latolgatás után végül ezt az útmutatót választottam kiindulópontnak. 

A fülére vagyok a legbüszkébb, azt hittem, az lesz a gyengém és mindenféle hevederpánton járt az eszem, de aztán megoldottam elsőre. Jobb kézben vasaló, bal kézzel igazít, levasal, igazít. Tényleg ennyi, csak neki kell állni. 6 cm széles csíkokkal dolgoztam és a hossza 54 cm, plusz amit bevarrtam. Ez a méret már kényelmesen vállra vehető.


A zseb a blogos útmutatóban nem szerepel, úgyhogy az elsőnél félúton dobtam bele, hát az úgy is néz ki. A második már átgondoltabban készült: összevarrtam a visszáján a pöttyös anyagot, kifordítottam, vasaltam, majd bevarráskor kétszer varrtam körbe. Egyszer simán végigmentem a szélén, aztán két öltésnyit befelé, majd 2/3 résznél megcsináltam az osztást és az alján folytattam egészen a kiindulópontig.

Kicsit megpakolva:


Használaton kívül: 



*megy, és most már van egy sk rohanokbevásárolni táskám