őszi munkának, úgyhogy végre ültettem epret (a régi ágyásból kiszedett indákat telepítettem új ágyásba) és vetettem mákot (tavaly részletesen írtam ebben a bejegyzésben a mákvetésről).
A tavaszi spenót és a saláta pedig már szépen kikelt. A spenót a képen felül, a rendezett, ám kissé hiányos sorokban, jobbra lent pedig a kihullott magról kelt borsmustár (ez egyébként az árvakelés, amikor a még be nem takarított termény elhullajtott magja később kikel).
Még a nyár közepén, közvetlenül a borsó után lett elvetve a cékla, de sokáig nem kelt ki. Most is csak itt-ott az ágyásban, akár meg is számolhatnám, hány darab. Ez itt a legszebb pélány egyébként, szóval nagy termés nem várható...
Szépen beindult viszont a zöldbab, ha kicsit elkerülnek még minket a hideg hajnalok, a hűtőbe is kerül pár zacskó.
A szilva után a gyümölcsfák több munkát már nem adnak, de a befőzés végére azért csak rákapcsoltam, a sok szilvalekvár mellett tettem el egy adag körtelekvárt is. Tárkonnyal, tárkony nélkül és vaníliával is nagyon finom.


