2017. szeptember 2.

Úgy két éve olvasok bútorfestős

blogokat és fb csoportokat, de meg kell állapítanom, hiába olvas az ember sokat, készül fel amennyire csak tud, mindig adódik váratlan helyzet.

Az első két kerti asztalt rengeteget csiszoltam, zománcfesték került rá, néhol kicsit sok is, mert pl. az asztallap itt-ott kicsit homorú volt és tócsásodott a festék, amit csak utólag vettem észre. Elkészültek, tartós lesz, kezdésnek jó választás volt, és a macska is szereti.


Az első krétafestésem egy kisebb polc volt, ép és szép állapotú. Kicsit megcsiszoltam, festettem. Nagyon más a krétafesték állaga, én szabályosan megdöbbentem a zománcfesték után, de úgy három perc kellett, és már barátok voltunk. Egy réteg? Két réteg? Az elsőt hígítsam? Ez az ecset miért ilyen vacak? A helyi boltban vásárolt nem igazán passzolt a krétafestékhez, meg úgy általában a vízbázisú festékekhez, az OBI-ban vettem mindenfélét kipróbálásra, drágább, de megéri az árát. Külön jó, hogy a vízbázisú festéknél az ecset kimosható, a zománcnál viszont dobáltam el, mert hiába állítottam hígítóba, másodjára már nem tudtam szépen festeni vele. 

Hol fessek? Az két kerti asztalra oldószeres zománcfesték került, tehát kint festettem, jöttek is az apró bogarak. Krétafestékkel a konyhában festettem, igaz, főzni (meg úgy általában, semmi mást csinálni) nem lehetett közben, de nem voltak bogarak, szél, tűző nap. Semmi szaga, nagyon gyorsan szárad, úgyhogy ha csak lehet, én a vízbázisú festékekre és a beltérben való festésre szavazok. 


Ez a polc alaposan feladta a leckét, mert a tetejéről nagyon nehéz volt lecsiszolni a rárakódott koszt (nem látszott kosznak amúgy, csak a csiszolópapír mondta, hogy ez bizony az), nagyon sokat kellett csiszolnom mire minden folt eltűnt, cserébe a sok munkáért csúnyán átvérzett. Hogy mi is az a tannin, azt a Hobbi bútorfestők fb csoportban mondták meg, és választhattam, sellak (nem egyszerű beszerezni) vagy alapozó (bármelyik festékboltban kapható). Az alapozóval még lesz pár köröm, mire megbarátkozunk, nagyon sűrű, nagyon fura és hófehér, vagyis a rákent krétafestéket legalább két rétegben igényli, de nincs mit tenni, a jövőben el kell használnom pár doboz alapozót, úgyhogy meg fogunk barátkozni és kész. 


Soha sehol nem olvastam, hogy stencilezés milyen pepecs munka. Minden tiszteletem a járólapot stencilezőké, én mire elkészültem az elsővel, feladtam az ilyen irányú terveimet. Igaz, ecsettel csináltam, gyakorolni kell még, és hengerrel biztos gyorsabban megy, azt még kipróbálom. Időrabló, de szép, úgyhogy jóban leszünk. 

Az éjjeliszekrény komoly plasztikázást igényelt a betelepült szú miatt (már nincs benne), ezért festeni kellett mindenképpen. Meglepően jól sikerült a plasztikázás, a stencil pedig nagyon feldobja.


A helyreállító, szépítő, állagmegóvó kísérletek után most jöjjön a konyha átfestése és az előszoba felújítása. 

A kánikula idején a festős szünetben (igen, a Cellkolor aqua használati utasítása szerint 25 °C felett rá se nézzek, ezért a finisben kellett szünetet tartanom) ismét fonalat vettem a kezembe, úgyhogy nemsokára egy (nem, rögtön két) fonalas bejegyzéssel jövök.