Az elmúlt két hónapban átalakítottam

az előszobát és kifestettem a konyhát, gletteltem és lefestettem egy kéményt a hozzá tartozó oldallal a tetőtérben és (félig) lefestettem a megújult villanyóraszekrényt. Elhasználtam 9 l festéket, 10 kg Rimano 3-6-ot, két tekercs maszkolószalagot (nagyon soknak tűnik, de minden centi elfogyott), hogy csak a legfontosabbakat említsem. Közben elvégeztem a legszükségesebb munkákat a kertben (eper átültetése, mákvetés), készültem a télre (pincetakarítás, lomtalanítás, fa leszórása és elrakása). Újabb adag ruhát konmariztam (ja igen, a konmaris bejegyzést is meg kellene írnom), szóval sejtitek, nem unatkoztam egy percet se. 

A konyha narancssárga volt korábban, úgyhogy kicsit tartottam a színváltástól, de simán ment, a Dulux nagyon jól takar, sőt, majdnem egy rétegben. Bár ezt úgy kell elképzelni, hogy van ugyan csempe meg konyhabútor bőven, de a konyha falát 3 órán keresztül festettem és eközben a festék 3/4 részét elkentem (közel 2 l), cserébe viszont másnap már csak javítani kellett pár részletet. A fal/plafon vonalát maszkolószalaggal húztam ki, vagyis a bátyám, én meg festettem, ha nem jön, valószínűleg az egész konyha sárga lett volna. Elég sok plusz energia ment rá, de örülök, hogy meglett végül.

 

A polc kicsit átalakult, mert volt egy borzalmas hozzátoldás, amit nem is értem miért nem szedtem már régen le. Le akartam festeni, úgyhogy elkezdtem csiszolni, de a sok ciráda egyrészt nagyon nehezen csiszolható, másrészt pedig a mivel festem kérdés még nem dőlt el, úgyhogy végül félig csiszoltan visszatettem. (A mivel fessemről akár egy egész bejegyzést írhatnék, de eredmény még nincs.)

Az előszoba átalakult végre, a lambéria sötét, a szélein karcolt és sérült volt, egész más nélküle az előszoba. A lambéria felett a falon tapéta volt, most a teljes előszobát fehérre festettem és a falon lévő tárgyakból végül a kulcstartó az egyetlen, ami túljutott a válogatáson. Nem bántam meg.

Tavaly a fürdőszobámban tönkrement a világítás, akkor körülnéztem a házban, és úgy döntöttem, legyen csere a konyhában és az előszobában is. Jó döntés volt!

A villanyóraszekrény átalakulása igazi meglepetés. A szomszéd igazi kincs, sokat segít és rengeteg tanácsot kaptam tőle az elmúlt években. Amikor a villanyóraszekrényre terelődött a szó, egyszerűen leemelte és elvitte némi bontott lambériával egyetemben. Pár nappal később ezt kaptam vissza. Ugye sejtitek, mennyire örültem neki! 

Eredetileg a bejárati ajtó lazúrjával akartam lekenni, de kiderült, a barna pácot képtelenség lecsiszolni, annyira beleivódott a fába, úgyhogy marad a festés.  Cellkolor aquaval  alapoztam, és mire elkészültem vele, megjött az eső, aztán a fűrészes, meg mindig volt valami sürgős vagy fontos. Ez alapozóval már biztonságban van, én pedig időt nyertem hogy kitaláljam, mi legyen vele. Az alapozórétegek között kicsit megcsiszoltam, néhol előtűnt a fa, és rájöttem, itt a kő mellett nagyon jól mutatna a kopott hatás. Csak tudnám milyen technikával fogom elérni (csak krétafesték vagy krétafesték és wax, vagy csak wax, de kint van, tehát lakk is kellene rá). Mutatom, ha elkészültem vele. 

Az átalakulás, szépülés persze most kihozta, mennyire felújításra szorulnak például az ajtók és ajtókeretek. Festéskor maszkolószalaggal védtem, lehúzáskor itt-ott jött vele a festék is, úgyhogy jövőre ajtókereteket és ajtót festek. Például. A tetőteret fel kellene újítani, alaposan, új lépcsőkorlát, mennyezetburkolás, az északi fal lambériázása a terv, és most nem sorolom tovább, milyen ötleteim vannak még... 

A sürgős, fontos munkák lassan befejeződnek, így apróbb (és kevésbé fontos) dolgokra is jut talán már időm. A villanyóraszekrény befejezése, madáretetők, varrás, kötés, pihenés.