2014. december 24.

2014. december 15.

Évekig horror volt a karácsonyi mézesem,

pedig tuti helyről szedtem a recepteket. Már csak egyre emlékszem, a Duna TV adventi készülődős műsorában sütötték, skanzen, sok boldog gyerek, szakértő hölgy, sok szép mézeskalács, na ez volt a legrosszabb. Szerintem valamit elírtak a receptben, annyira tragikus lett.


Ez a recept Kriszta barátnőm anyukájától van és az első évben el sem akartam hinni, hogy én sütöttem. Sütés után azonnal puha, fémdobozban tárolva pedig akármeddig.

Mézes puszedli

50 dkg liszt
10 dkg cukor
15 dkg vaj/margarin
1 egész tojás
1 sárgája
2,5 dl olvasztott méz
1 kk. szódabikarbóna
1 kk. mézeskalács fűszerkeverék

A mézet, a cukrot és a vajat/margarint meglangyosítjuk, majd lehúzzuk a tűzről (tényleg csak langyos legyen, mert összeugrik a tojás) hozzáadjuk a tojást és összekeverjük. Egy nagy tálba mérjük a többi hozzávalót, ráöntjük a nedves keverékét és összekeverjük a tésztát.

Kissé ragacsos tésztát kapunk ami a pihentetés alatt (3-4 óra legalább, én egy éjszakát szoktam) szépen összeérik és tiszta kézzel formázható lesz. Sütőpapírral bélelt tepsire egymástól 3-4 cm helyet hagyva 2-3 cm átmérőjű gömböket formázunk. Közepes lángon világosbarnára sütjük, kb. 60 db lesz belőle.

Ehhez az adaghoz 2 fehérjéből kell mázat csinálni (sok-sok porcukorral, de sajnos nem mértem le). A kihűlt tésztát beleforgatjuk, rácsra szedjük és száradás után fémdobozban tároljuk.

És néhány tanács:
- három tepsit váltva lehet a leggyorsabban sütni: egyen éppen sül, egyen hűl a kisült mézes és egy, amire lehet rakosgatni a következő adagot
- kihűlt tepsire rakjuk a következő adagot, mert ha meleg, ellágyul a tészta
- ha ellapul a tészta, valószínűleg alacsony a sütő hőmérséklete (a mázzal bevont az első sütésből származik, az kicsit terült, aztán feljebb vettem a hőt és magasab lett)
- ha az utolsó tepsire kevés kerül, az a tepsi közepén legyen (és azt se felejtsétek el időben kiszedni)

2014. december 14.

Évek óta terveztem, de idén végre

sikerült, Luca napjára megsütöttem a lussebullart! Nagyon finom a tésztája és sokféleképpen formázható, sütök máskor is. Több formát is kipróbáltam, de a tésztát lágyabbra hagytam, mint kellett volna, így sütés után kicsit összeesett (az ízén ez szerencsére nem változtat sőt, a lágyabb tészta tovább marad puha).


Recept: Lussebullar - svéd Luca napi sütemény Limarától
Formázás: Sara Bakar bejegyzésében van pár ötlet

2014. december 6.

Ha párhuzamosan több munkám fut,

sose tudom, minek is álljak neki éppen, és mindig úgy érzem, semmivel se haladok.

Tárolót, pénztárcát varrok, meg ami még jön. A tárolót egyelőre fejben (mekkora legyen, mert annál nagyobb kell, mint amit a múltkor varrtam), a pénztárca kísérleti fázisban van, a meg ami még jön legyen meglepetés. Nekem  is az lesz, kérdés, az sok ötletből mit tudok megvalósítani.

Nekiálltam a takarónak, az első gombolyag szürke fonalam el is fogyott. Hozom, ha tudok fotózni.

Kötök egy mellényt az unokaöcsémnek, ezt is hetek óta tervezgetem, de nekiálltam végre.

Van egy gyönyörűséges fonalam, formába kellene végre önteni. Tegnap elővettem, próbálkoztam ezzel-azzal, alakul.

A sütéshez is több kedvem van, Limara hamburgerzsemléjét három hét alatt háromszor sütöttem. Puha, foszlós és napokig friss marad, csak ajánlani tudom.


Közben listázom, mit sütök karácsonyra. Islervaníliás kifli és bejli biztosan lesz, meg valami krémes is kellene, talán mézes.

És akkor most megyek, nekiállok valaminek a fentiek közül...