2013. szeptember 28.

Az időjárás kedvezett néhány

őszi munkának, úgyhogy végre ültettem epret (a régi ágyásból kiszedett indákat telepítettem új ágyásba) és vetettem mákot (tavaly részletesen írtam ebben a bejegyzésben a mákvetésről).


A tavaszi spenót és a saláta pedig már szépen kikelt. A spenót a képen felül, a rendezett, ám kissé hiányos sorokban, jobbra lent pedig a kihullott magról kelt borsmustár (ez egyébként az árvakelés, amikor a még be nem takarított termény elhullajtott magja később kikel).


Még a nyár közepén, közvetlenül a borsó után lett elvetve a cékla, de sokáig nem kelt ki. Most is csak itt-ott az ágyásban, akár meg is számolhatnám, hány darab. Ez itt a legszebb pélány egyébként, szóval nagy termés nem várható...


Szépen beindult viszont a zöldbab, ha kicsit elkerülnek még minket a hideg hajnalok, a hűtőbe is kerül pár zacskó.

A szilva után a gyümölcsfák több munkát már nem adnak, de a befőzés végére azért csak rákapcsoltam, a sok szilvalekvár mellett tettem el egy adag körtelekvárt is. Tárkonnyal, tárkony nélkül és vaníliával is nagyon finom.

2 megjegyzés:

Jucus írta...

De jó! Én is tegnapelőtt csináltam az új epres ágyásom! A mákot jó, hogy mondod! Fogok vetni, visszaolvasom a régebbi bejegyzésed!
Nekünk idén jó lett a cékla termés - biztos földje is válogatja.
Ezt a spenótot mikor vetetted? Jövőre fogok én is, hogy legyen ősszel is.
Köszönöm a bejegyzésed!

florentine írta...

Jucus, a spenót kb. 3 hete lett vetve, most kedvez neki az idő. Ha folytatódik, akkor akár szedni is lehet róla (bár most a folyton érő is szép), de tavasszal szeretnék inkább. Az Új-zélandi késői, csak júniusban szedhető, tehát addig kell a tavaszra egy kis spenót.
A cékla egy szem esőt nem kapott, nálunk a borsó után alig volt, nem csoda, hogy nem kelt ki.