2017. május 18.

A kertre májusban ki lehetne írni

hogy betöltés, kérem várjon. Magok elvetve, gumók a földben, palánták kiültetve, bimbót és virágot már sokat látok, lassacskán a termés is mutatkozik. A rebarbarából már süti készült, és az eper is lassan szedhető.

A szezont még február közepén kezdtem a paradicsommagok elvetésével és a múlt héten ültettem ki a palántákat. Az idei nagyon gyengén sikerült, de remélem, összeszedi magát. A borsó már virágzik, a zöldbab is szép, úgy általában a veteményes jól mutat, kivéve a mákot, az elfelejtett rendesen kikelni. 

A palánták közül már csak az utolsó bársonyvirágok várnak kiültetésre. 


Az egyik áprilisi szélvihar csúnyán elbánt a három éve dédelgetett meggyfával. A megmarad ágak roskadoznak a gyümölcstől, úgyhogy garantált, hogy elpusztul (harmada szinte hiányzik, nincs már egyensúly, a törzse megtörik ilyenkor, hiába kapott támasztékot). Az ősszel átültetett szilvák sem mutatnak életjeleket (pedig él, megnéztem pár ágacskáját), a tél nagyon hideg volt és hosszú, a gyümölcsfák termésére idén nem nagyon számítok. A ribizli tőosztása is csak fele-fele arányban sikerült. Az otthoni szép, a hegyen csapnivaló, ősszel a helyére rebarbara kerül. Vagy addig összeszedi magát. 

A rózsák gyönyörűek, már az összes virágzik. Átültetés előtt ilyenkor még bimbókat is alig mutatott, úgyhogy megint megállapítottam, érdemes kísérletezni. A gumósok (dália, kála) is mutatják már magukat. 


A fűszernövények szinte berobbantak még áprilisban. A zsálya háromszorosára nőtt, a tárkony hatalmas, a csombor arasznyi, a lestyán derékig ér, a szárzellert kiültettem, csak a rozmaring nem mozdul. Azért még bizakodó vagyok, hátha magához tér. A tavaly kapott babérom is nagyon szépen fejlődik.


Az idei kísérlet a retek volt, és teljes siker. Tömör húsú, ízes, pedig nem kapott sok csapadékot.  A jövő évi terveken sem kell már gondolkoznom, fátyolfólia lesz, ezt már márciusban eldöntöttem. A kora tavasz kiábrándító volt ez után a hideg tél után, se rukola*, se spenót, csak a kopár föld.



*most vettem életemben először zacskós rukolát, az árán leesett az állam

8 megjegyzés:

aarkus írta...

Mindig olyan nagy örömmel olvasom a beszámolóidat, mint egy jó étel receptjét, vagy beszámolót egy kézműves vásárról, ahová nem tudok elmenni. :-)

Kati írta...

Igen, nekem is csak cserepes virágaim vannak,
de érdeklődéssel olvasom, amit a kertről írsz.
Sajnálom a meggyfát, kár érte!
A babér szépen fejlődik (és milyen drága, ha
valaki venni szeretne).
A rózsáid gyönyörűek! Mersz vágni belőlük 1-1
szálat a vázába?

MrsYarnart írta...

a rukolát te veted??? érdemes lenne kipróbálni, tényleg drága. a rozmaring nálunk évek óta kint lakik, óriási bokor volt. sajnos, kifagyott nálunk is az idén. a babért hol tartod?

florentine írta...

aarkus, mindig ösztönzöl a kedves hozzászólásaiddal :-)

florentine írta...

Kati, köszönöm szépen :) Most éppen három szál van a nappaliban, pont a narancssárgából. Általában van a vázában is valami virág, sőt, régebben a munkahelyemre is vittem egy csokorral minden héten.

florentine írta...

Éva, a rukolánál mindig hagyom, hogy egy-két tő virágot és magot hozzon, aztán kel magától valahol (kaprom is így van rengeteg, ahol nagyon útban van, kihúzom, ahol lehet, meghagyom). Hidegtűrő, általában szépen áttelel, volt olyan év, hogy januárig szedtem, aztán márciustól megint, de most olyan hosszan volt hideg, hogy kopár volt a kert kora tavasszal.
A babért tavaly kaptam a kolléganőmtől, Horvátországból hozta a kertjéből, szóval valami hagyományosabb fajta. Télen egy kevésbé fűtött szobában, nyugati ablakban volt, izgultam, de kora tavasszal olyan gyönyörűen elkezdett hajtani, hogy alig vártam, hogy ki lehessen vinni a szabadba.

Jucus írta...

Élvezet volt olvasni!
Nálunk végül Anyu paradicsom- és paprika palántája került a kertbe!
A bársonykád nagyon szép! Jövőre a magaságyba fogok magot vetni, mert a török szegfű- és az őszirózsa palántáimból talán ha 1-1 kelt ki...túl kötött nekik a kerti talaj.
A magaságyam első eredménye a retek...de majd írok róla!
Nagyon guszta a hónapos retked!

florentine írta...

Köszi Jucus és kíváncsian várom a beszámolót!