Zabpehelyből mindig van otthon,

bontatlan zacskónak is lennie kell, függő vagyok. Zabpelyhes kekszek tucatjait próbáltam már ki, mindegyik más. Van köztük hétköznapi, van csuda egészséges, van nagyon egyszerű, van mérhetetlenül elegáns, van mesés, és van már következő jelölt is. Úgy általában pedig Ízbolygóhoz bármikor fordulhatok újabb receptért.

A kekszeket már unja a család, abból biztos, hogy marad nekem két nap múlva is, de a zabpelyhes szelet mindig elfogy. Most dőzsölünk, tavaly nagyon sok ribizlit tettem el a mélyhűtőbe, még mindig van belőle. A dőzsölés pedig abban nyilvánul meg, hogy nem zabpelyhes szeletet eszünk, hanem ribizlis morzsát. Sok-sok gyümölcs ropogós sütikéreggel.

A recept kedvünk szerint variálható: morzsának elég a tészta fele télen almával, szezonban meggyel, szilvával. A cukor nálam kevesebb, de ez ízlés kérdése, liszt helyett pedig étkezési keményítőt teszek a gyümölcshöz. A vajat itt is ráreszelem a lisztre, zabpehelyre, mint a pogácsánál, így nagyon gyorsan morzsává gyúrható a tészta. Ha kicsit sok a tészta, el lehet tenni a mélyhűtőbe, hogy később csak a gyümölcsre kelljen szórni. Kis tálkában akár egy adagot is be lehet tenni bármi mellé a sütőbe.

A fagyasztott ribizli pedig úgy működik, hogy vagy a fagyott szemekre szórom a morzsát, vagy ha már kiolvadt, krémmé főzöm a gyümölcsöt a keményítővel. A kiolvadt ribizlire szórt morzsa valami elképesztő lila színt eredményez, mert  magába szívja a ribizli levét mielőtt megsülne. Ízre nem rossz, de a látvány meghökkentő.

Ribizlimorzsa zabpehely nélkül is elképzelhető, ha valakinek éppen nincs kéznél zabpehely.