ember, akit mindig megajándékozok egy-egy doboz sütivel. Tuti ajándék, mindenki örül neki. A dobozokba kerül újdonság is és jól bevált, klasszikus sütemény is. A családi kedvencek egyike, amit advent idején egészen biztos, hogy megsütök, az isler.
Isler
Isler
Hozzávalók a tésztához:
20 dkg liszt
10 dkg tisztított, darált dió
15 dkg vaj
5 dkg porcukor
1 evőkanál rum
A töltelékhez:
20 dkg lekvár (nálunk mindig ribizli)
A bevonáshoz:
15-20 dkg csokoládé
A hozzávalókat gyorsan tésztává gyúrjuk ügyelve arra, hogy a kezünk melegétől ne melegedjen át. Hideg helyen legalább ½ órát pihentetjük, majd úgy ½ cm vastagságúra nyújtjuk, kerek kiszúróval kiszúrjuk és gyenge tűzön aranyszínűre sütjük. Ha kihűlt, megtöltjük a lekvárral és addig pihentetjük, amíg beszívja, hogy csokizáskor ne csússzon el az alja és a teteje.
A bevonáshoz a csokit a használati utasítás szerint gőz felett felolvasztjuk (vagy egy tábla csokihoz adunk egy evőkanál étolajat) és teljesen belemártjuk a korongokat. Rácsra téve megvárjuk, míg megköt a csokoládé. Ha marad, még langyosan zacskó sarkába töltjük, nagyon apró lyukat vágunk rajt és csíkokat húzunk az egymás mellé helyezett islerek tetejére.
Fémdobozban sokáig eltartható.
A bevonáshoz a csokit a használati utasítás szerint gőz felett felolvasztjuk (vagy egy tábla csokihoz adunk egy evőkanál étolajat) és teljesen belemártjuk a korongokat. Rácsra téve megvárjuk, míg megköt a csokoládé. Ha marad, még langyosan zacskó sarkába töltjük, nagyon apró lyukat vágunk rajt és csíkokat húzunk az egymás mellé helyezett islerek tetejére.
Fémdobozban sokáig eltartható.
4 megjegyzés:
Minden idők leg-leg-leg-je...Nagy isler fan vagyok, talán valami gyerekkori csatolás lehet az agyamban. Már a külsejéről látom, hogy mennyire száraz a tészta és a csokimáz milyen minőségű rajta. A munkahelyem közelében van egy kisbolt, az ott kapható isler egy valóságos cukrászati remekmű, pont jó arányban van benne az omlós linzertészta és a piros (!) lekvár, nem tortabevonóval, hanem viszonylag jó minőségű csokoládéval van bevonva. Külön szeretem, hogy celofánba van csomagolva. Viszont a Te islered már a képen annyira bombasztifikációsan néz ki, hogy meg kell sütnöm nekem is!
Zsuzsa, ez a legaranyosabb megjegyzés, amit eddigi kaptam!
Hogy lehet ezt ilyen szépre? :))
Ezt a receptet próbáltad már?
Megjegyzés küldése