Az ujjával először alig haladtam, az első szinte szenvedés volt, a második már gördülékenyebben ment. Bele lehet jönni ebbe is, úgy látom!
A szálvezetés az ujjánál macerásabb, de a végére csak kialakult, hogy a 10 soron belül kétszer tekertem meg a vezetett fonalat, a harmadik és a nyolcadik sorban (ha nem felejtettem el).
Remélem, a kötős matekom is kimozdul lassan a semmihez közeli állapotból, teljesen meglepett, hogy a sárgából egy gombolyag elég lesz. Az ujjaknál meg érdemes mindig új gombócot kezdeni, mert csak pár méter marad belőle (hát persze, hogy egy alig megkezdett gombóccal indultam neki az elsőnek, ami öt sorral a lusta előtt fogyott el).
11 megjegyzés:
Klassz nagyon ez a színpár, szép lesz.
Annyira gyönyörű ez a kardi! Majd hozd el februárban, ha jössz!
Köszi Lányok :-) Zsuzsa, remélem, tudok menni (és viszem, persze)!
Alig várom a pántot rá! ;)
piszok jól néz ki már most! hova mentek februárban? :D
köszönöm :-)
Éva, kötős talira :-)
Gyönyörűen alakul a kardid, én is vacillálok, hogy neki merjek-e állni.
(Javítottam a bejegyzésem, köszi, hogy benéztél!:o)
Jucus, csak biztatni tudlak :-)
(Szoktam, csak ritkán hagyok megjegyzést)
Ugorj be hozzám, ha van kedved játszani!:)
melyikre? az élet napos oldalán nem látok játékot. vagy csak én nem látom?
Most nézd! :)
Megjegyzés küldése