2012. szeptember 8.

A szezonnak lassan vége,

de a kamrapolcok már most tele vannak, idén nagyon jól ment a befőzés.


A sort az eper nyithatta volna, de az időjárás viszontagságait nem bírta, majd jövőre.

Az újfajta málnáról beszámoltam, nagyon ízlik, ezen felbátorodva idén a zselésítővel kísérleteztem.

Ribizli idén kétféle készült, a hagyományos zselét (hosszú főzés, passzírozás, cukor, dunszt) nagyon szeretjük, így főleg azt főztem, viszont kipróbáltam a zselésítős változatot is, friss és remegős, nagyon ízlik. Idén mag nélkül készült, jövőre lesz magos verzió is.

A meggy hagyományos befőzéséhez nem volt kedvem, a zselésítős változat viszont friss és a meggy eredeti ízét hozza, bár jövőre a zselésítővel kicsit óvatosabban bánok, a tasakon jelzettnél kevesebb is elég bele, inkább remegős legyen, mint kemény.
A meggyöntet mindenféle joghurthoz (ha marad télre) és fagyira szintén jó ötlet volt, ez biztosan marad a repertoárban.

A szeder érdekes eredményt hozott. Évek óta a hagyományos módon főzöm a lekvárt és passzírozom, mert nem szeretem maggal, most viszont kipróbáltam zselésítővel (frissen átnyomtam a szedret és a tasakon leírtak szerint főztem), és nem tudom eldönteni, hogy jó-e, ami annyit tesz, hogy idén elfogy, ehető, nem rossz, de a hagyományos vonalat fogom a jövőben folytatni.
Aztán a szezon végén valaki megkínált egy magos, zselésítős verzióval, és rájöttem, hogy a málnához hasonlóan csak át kell törni, jövőre így készítem. A hangsúly a hagyományos változaton lesz, de két-három üveg magos, zselésítős is tervbe van véve.

A sárgabarack sajnos szintén kimaradt, a tavaly főzöttből maradt pár üveg, azt kell beosztani a szezonban. A levendulás változatot nagyon szerettem volna kipróbálni, nem sikerült, viszont évek óta főzök csatnit ez alapján a recpet alapján, ami olyan alapos, hogy bármilyen csatninak neki lehet állni. A hagyományos befőzés bájáról itt sem szabad megfeledkezni: a sok alapanyagból a hosszú főzés eredményeképpen kevés üvegbe tölteni való marad, viszont nagyon finom!

Az idei év szenzációja számomra a citromos cukkinidzsem, szerintem csodálatos, ha jól sikerül. Az első változat tökéletes lett, de a kis mennyiség miatt mindössze két üveg, úgyhogy lelkesedésemben másnap egy újabb adagot készítettem.
A zöldségesnél nagyon megörültem, amikor megláttam a kb. 15 centis kis cukkiniket (mert idén cukkini se termett, katasztrófa!), hámozás után kettévágva viszont megállapítottam, ha kivágom a magház részét, nem marad belőle semmi, lereszeltem hát az egészet. A hibát valószínűleg itt követtem el, a magház részét ezentúl mindenképpen kivágom, mert ennek végül lett egy enyhe tök íze, ami már főzés közben is érződött az illatán, az első verziónál pedig se illatában, se ízében nem jelent meg a tök.
Próba még lesz, közepes, zsenge cukkini, kivágott magház és kicsit több citrom, nem is gondoltam volna, hogy a citrom húsa ilyen finom ízt tud adni! A második verzióba került egy kis gyömbér is, de meglepő módon semmi nem érződött, a következő adaghoz egy szép darab gyömbért veszek, citromos-gyömbéres dzsemet mindenképpen szeretnék.

A zakuszka is újdonság, bár főzés közben rájöttem, hasonlót már készítettem. Akkor a végeredmény padlizsános tésztaszósz lett, bár valami másnak indult, arra emlékszem, viszont semmi másra, így a recept a feledés homályába veszett. Ahány ház, annyi zakuszka, az enyémet a zöldséges pillanatnyi kínálata határozta meg (sok padlizsán, kevés paprika), jövőre igyekszem a recepthez igazodni.

A bazsalikomszirup nagyon fogy, végre bazsalikomom is bőven van, az újabb adag talán az ötödik lesz.

A szilvalekvár is megújult idén, korábban mindig sütőben készült, idén viszont nem termett szilvánk, a vásároltból viszont inkább főztem. Kétszer készült kisebb adag, az egyik szilva hagyományos volt, szinte azonnal pöfögni kezdett, a második kicsit levesebb volt, de besűrítettem, így az eredmény szinte azonos. Anyahajó szilvásgombóc ízű lekvárja nagyon megtetszett, két kisebb üveg készült is már egy nagyobb adagból kivéve, de nem fűszereztem elég bátran, újabb adag lesz ebből is.

Nem sok, mert már nincs se hely, se üveg.

11 megjegyzés:

zazálea írta...

remek! :)ügyes vagy:)))
de mi lett az eperrel? nem értem.

florentine írta...

sztrájkba lépett, nem termett (szegényt már át kellett volna ültetni, de ősszel sem volt eső, így az is elmaradt, idén meg a csapadék és beintett)

Unknown írta...

Cukkini:porozni kell kézzel. sok sok lesz. Nagyon tetszenek a befőzött termékek, gratulálok!

Jucus írta...

Hú, ebben sok munkád lehetett! Gyönyörűek a befőttjeid és biztos fincsik lesznek!

florentine írta...

Beáta, köszönöm! Eddig mindig nagyon sok volt, idén főleg a víz hiányzott neki.

Eleonóra írta...

Nagyon klassz kis kamrád lehet! Én csak zseléset tudok, a hagyományos módszert még sosem mertem kipróbálni. Nagy örömmel venném, ha tudnál blogon egy aprólékos, szájbarágós leírást adni erről, amiben pontos adatok vannak a mennyiségeket illetően. Ugyanez vonatkozik a sütőben készült finomságokra is.

Szilvi írta...

Gratulálok, nagyon termékeny voltál!

florentine írta...

Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat!

Eleonóra, ezt ki kell próbálni:-)
Bátran állj neki, ez tapasztalati úton működik és egyszer el kell kezdeni.

Elsőre ne vegyél sok gyümölcsöt, most szilva van, 2-3 kg elég, ennyivel már érdemes kísérletezni. Inkább apró szemű legyen, mint ringló.
Az üveget érdemes előre elmosni. Fontos, hogy tiszta legyen és kiszáradjon. A fém tetőt (lapka:) jobban szeretem, azt is el kell mosni, és papírtörlővel a szélét mindig áttörlöm, mert ott még lehet nem látható szennyeződés.

A gyümölcs legyen érett és hibátlan. Alaposan megmosom, kimagozom és késsel negyedelem.
Ügyelek a tisztaságra, mindent elmosok egy tiszta szivaccsal és a fakanál is inkább új legyen, mert egyébként mindenféle ízeket magába szippant, amit ennyi főzés után nyilván ki is ad.
Jó ha egy széles lábasban főzöd, mert nagyobb felületen párolog.
Ha mindet kimagoztam és felaprítottam, elkezdem főzni. Hogy mennyi leve van, az gyorsan kiderül. Az első percekben kevergetni kell, hogy egyformán melegedjen és levet tudjon engedni, aztán ha felmelegedett, már látszik, mennyi leve lesz. Ha kevés, akkor szinte azonnal pöfögni kezd, ha nagyon leves, akkor akár ott is lehet hagyni egy kicsit és csak néha megkevergetni. Ilyenkor a gyümölcs úszik a lé tetején, de azért 3-4 percenként keverek rajta párat. A sűrűbe már mehet a cukor, ha sok a leve, érdemes elfőzni. A gyümölcs fajtájától és érettségétől/édességétől függ, hogy mennyi cukor kell bele. A szilva általában édes, ha mondjuk tisztán mérve van 2 kg gyümölcsöd, abba szerintem 30-50 dkg elég. A cukor elolvad, így ismét hígabb lesz, tovább kell főzni. Egy kiskanálba vegyél ki, várd meg, amíg kihűl, majd kóstold meg, ízlik-e. Cukrot kivenni belőle már nem lehet:-) de a kisebb adag után lehet még tenni bele. Ha ízlik, akkor a cukor rendben.
Hogy a lekvár kész-e, azt pl. úgy tudod megállapítani, hogy egy kistányér közepére cseppentesz egy teáskanálnyit, és ha az nem folyik szét a tányéron, hanem már van a lekvárnak tartása (magassága a cseppnek), akkor jó. A másik módszer, amikor főzés közben bőrösödik a teteje. Amikor híg, vízszerűen mozog, ha már sűrűsödik, a tetején egy vékony réteg lassabban mozog. Furának tűnik a leírás, de ha megjelenik a tetején, tudni fogod, hogy ez az. Vagy ha a fakanálról már nem csorog, hanem lassabban cseppen, akkor is jó. Már csak üvegbe kell tölteni és lapkával fel lehet fordítani pár percre, hogy az is csíramentes legyen, vagy celofánnal azonnal mehet a dunsztba. Egy kisebb kosár, doboz, bármi jó, kibéleled nem használt pólókkal, törölközővel, vagy ami van, az üveget papírba tekered és a papírok közé is lehet még pólót tenni, letakarni, hogy a hőt minél tovább tárolja.
Az így főzött lekvárba szerintem nem kell tartósító. Ha minden tiszta és meg van főzve, akkor nem romlik meg.

A sütőben sütésről itt írtam. A szilvát nem szabad kevergetni és én cukrot se teszek hozzá, vagyis édes, érett, hagyományos szilva kell hozzá. http://szinreszin.blogspot.hu/2012/07/sutoben-sutni-lekvart.html

Rengeteg blog van, ami befőzéssel (is) foglalkozik, a hagyományos módszereket Fakanálforgató tollforgatónál meg tudod nézni. Rengeteg tapasztalat, alapos leírás, sok recept variációkkal. http://fakanalforgato.blogspot.hu/2009/09/variaciok-egy-temara-szilva-befozes.html

MrsYarnart írta...

mindig is egy vízparti házról álmodoztam. de ma már eldöntöttem, hogy
mégis inkább a kamrádba szeretnék beköltözni. (mr yarnart is jöhetne? :))

florentine írta...

MrsYarnart, szerintem mégiscsak legyen vízparti ház (+ mesés kilátás), és meg viszem a kamrámat.

Eleonóra írta...

Nagyon köszönöm a részletes és alapos "tutorialt"! Most már ki merem próbálni ezt is, hála Neked!